A sportsérülések fajtáit, kezelését, és a megelőzését tekintjük át, a masszázstól a gyógytornáig.

A sportsérülés minden sportoló egyik réme. Meghatározása jogi szempontból nem is olyan egyértelmű, mint gondolnánk. A definíció szerint:

  • legkevesebb egy napra megakadályozza a sportolást
  • orvosi kezelés szükséges hozzá
  • valamilyen (pl. gazdasági) hátránnyal jár

A hétköznapi nyelvben azonban minden, sportolás során szerzett sérülést sportsérülésnek hívunk.

A sportsérülések fajtái:

Az orvosok általában két nagy csoportba sorolják. Az egyik az akut (magyarul a sportbaleset), a másik a túlterhelésből adódó. Mielőtt azonban ezeket közelebbről is megvizsgálnánk, lássuk, melyek a leggyakoribbak:

  • térdsérülés
  • ízületi fájdalom
  • húzódás
  • törés
  • ficam
  • rándulás
  • izom szalag szakadás
  • lágyék húzódás
  • keresztszalag sérülés
  • ínszalag húzódás
  • fenékizom húzódás
  • Achilles-ín sérülése

Akut sérülés

Egyszerűbben sportbaleset mint minden baleset egyszeri, időben és térben általában jól behatárolható külső hatás eredménye. (Gondoljunk egy futballmérkőzésen lerúgott csatárra, vagy a síelés közben lábát törő sportemberre!)

A közös általában ezekben az, hogy az érintett szövet folytonossága megszakad, például vérömleny keletkezik, ami gyulladáshoz, vagy a gyógyító folyamatok beindulásához vezet.

Az akut sportsérülések fajtái:

  • törés
  • seb
  • horzsolás
  • zúzódás
  • rándulás
  • szakadás

Az akut sérülés tünetei:

  • a csont látható törése
  • csontficam
  • duzzanat a testen
  • ízületi fájdalom, az ízület korlátolt mozgathatósága
  • a végtag szélsőséges gyengülése
  • hirtelen fájdalom

Túlterheléses sérülés

Az akut sérülésnél talán kevésbé nyilvánvalók a túlterheléses sérülés kiváltó okai. Mint a neve is mutatja, ezek általában fizikai túlterhelés eredményei, gyakran a helytelen, túlzott edzésmunka vezet ilyen típusú sportsérüléshez. Terheléses vizsgálattal mindezt előre jelezni tudjuk, így megelőzhető.

Oka lehet belső (végtagi tengelyeltérés például) vagy külső (nem megfelelő edzésterhelés, rossz külső feltételek).

A túlterheléses sérülés tünetei

  • mozgás, sportolás közbeni fájdalom
  • pihenés közben érzett fájdalom
  • duzzanat

Legérzékenyebb ízületek

Az egyik legnehezebben kezelhető és gyógyuló testrész az ízület. Ezekre fokozottan kell figyelni, mert sérülésük után a rehabilitáció hosszú időt vehet igénybe, és nem is mindig sikerül teljesen.

A térdízület:

Kifejezetten sérülékeny testrész, ráadásul nehezen gyógyul, egy kisebb szakadás is 3-6 hét alatt jön rendbe, súlyosabb esetben azonban műtét is szükséges lehet.

Veszélyes sportágak:

  • röplabda
  • kézilabda
  • síelés

A bokaízület

A boka ízülete azért kifejezetten sérülékeny, mert a teljes testsúlyunk ránehezedik, márpedig 70-80 (vagy még több…) kiló nem kevés, így elég lehet egy rossz mozdulat és kész a baj. Ehhez még csak sportolni sem kell, ám bizonyos sportágak esetében a terhelés a szokottnál is nagyobb, így a sérülés veszély is kiemeltebb. A lábfej statikai vizsgálatával (lúdtalp vizsgálat) sok-sok sérülés megelőzhető.

Veszélyes sportágak:

  • labdarúgás
  • kosárlabda
  • röplabda

A csuklóízület

A csukló elsősorban azért veszélyeztetett, mert eséskor ösztönösen a kezünkkel védjük magunkat. Leggyakrabban a hüvelykujj alatti csont reped vagy törik, de gyakori az ínszalag sérülése is.

Veszélyes sportágak:

  • küzdősportok
  • röplabda
  • gördeszka
  • görkorcsolya

A vállízület

A váll esetében elég gyakori sérülésforma a ficam, illetve a négy kisebb izmot magába foglaló rotátorköpeny sérülése. Általában azok a sportágak a leginkább veszélyesek, melyeket labdával és kézzel játszanak.

Veszélyes sportágak:

  • vízilabda
  • kézilabda
  • röplabda
  • tenisz

Megelőzés

Vannak sportsérülések, melyek nehezen vagy sehogyan sem előzhetők meg (egy szerencsétlen törés vagy zúzódás például ilyen), viszont némi elővigyázatossággal (pédául az egyénnek megfelelő sportág kiválasztással) és odafigyeléssel sokat elkerülhetünk.

  • Bemelegítés: az edzés előtt minden alkalommal alaposan melegítsünk be, ezzel csökkentjük a sérülésveszélyt.
  • Nyújtás: edzés végén érdemes nyújtás-lazítás gyakorlatokat végezni, amivel megelőzhetjük az izomlázat.
  • Masszázs: a masszázs felgyorsítja a regenerációt, de fontos, hogy szakember végezze, nehogy nagyobb kárt okozzon, mint amennyi hasznot hajt.
  • Kineziológiai tapasz: sok vita volt körülötte, de érdemes kipróbálni a kineziológiai tapaszt is, ami izomfájdalom, kisebb sérülés esetén segíthet.
  • Gyógytorna: csak szakemberhez forduljunk, de ha már problémánk van, akkor a gyógytorna csodákat tehet.

A sportsérülés tehát nagyon kellemetlen lehet, de ha odafigyelünk, vigyázunk magunkra, akkor jelentős része megelőzhető.

(Fotó: pixabay.com/Ben_Kerckx)