A sikerélményhez, és ahhoz, hogy eredményesek legyünk, tudatosságra és szervezettségre van szükség. Ebben alapvető jelentősége van a családi háttérnek. A mozgás megszeretésének az alapja a család és ennek folytatása az iskolai testnevelés.

Mi alapján választunk sportágat a gyermeknek?

  • szülő érzelmi döntése,
  • anyagi lehetőségek,
  • távolság,
  • barátok befolyása,
  • médiában szereplő sportolói ideál,
  • környezet nyújtotta sportolási lehetőség,
  • remek lehetőség a Budapesti Nagy Sportágválasztó is, ahol rengeteg sportágat kipróbálhatnak a látogatók

Mi kell ahhoz, hogy eredményes legyen a gyerek az adott sportágában?

Az élsportolóktól átlag feletti testi, pszichés és mentális adottságokat várnak el. Testi adottság alatt a testmagasságot, testtömeget, testalkatot és a testösszetételt értjük. Az elvárt testi felépítés minden sportágban más.

Az ügyességet nem a hétköznapi értelemben kell vizsgálni, hanem az előző cikkünkben taglalt motoros képességeket kell ismerni. Különböző sportágakban különböző motoros képességekre van szükség. Például míg egy sprinternek gyorsnak és robbanékonynak kell lennie, addig egy maratonfutó aerob állóképességben kell hogy kiemelkedjen.

A különböző képességek fejlesztésének élettanilag meghatározott, optimális időszaka van, ezért nem célszerű egy adott sportág iránti korai elköteleződés.

Egy élsportolónak nemcsak a testi adottságai kell, hogy átlagon felüli legyen, hanem az értelmi és érzelmi képességei is.

A kognitív képességek közül a következőkre van szükség:

  • gyors és hatékony tanulási képesség,
  • magas fokú intelligencia,
  • kreativitás,
  • a feladat iránti elkötelezettség,
  • jó szociális készség.

Ahhoz, hogy valaki igazán tehetséges legyen a sportban nagyobbrészt az öröklött, genetikai adottságok szolgálnak, azonban nagyon fontos a környezeti hatás, a hatékony fejlesztés.

A hatékonyságnak két feltétele van: a sportban eltöltött idő, és a felkészítés minősége.

Edzői körökben jól ismert, Ericsson által megfogalmazott 10.000 órás vagy 10 éves szabály, ami azt jelenti, hogy a kiemelkedő sportolóvá váláshoz minimum ennyi kitartó gyakorlásra (edzésidőre) van szükség.

Az eredményes fejlesztésnek van még egy fontos kritériuma: a fejlesztés módszerei meg kell, hogy feleljenek a gyermek testi, értelmi és érzelmi fejlettségi szintjének.

Tehetséggondozás

A tehetséggondozás ott kezdődik, hogy fel kell ismerni (szelektálni) a leendő sporttehetségeket. Ez a szelekció egy hosszadalmas, többéves folyamat. Korai gyermekkorban is lehet általános sportképességet nézni, azonban sportspecifikus képességek szerinti megkülönböztetés legkorábban a pubertáskorban lehetséges.

Kivételt képez ez alól a sportantropometria, mellyel már 7 éves kortól meghatározhatóak azok a genetikailag örökölt tulajdonságok, amelyeken változtatni semmilyen edzéssel nem lehet. Emiatt erősen ajánlott ezekre az egyéni adottságokra támaszkodni a sikerélmény érdekében hobbi sportolóknál is.

A fejlődési ütem gyermekenként eltérő, amit biológiai korként szintén meg tudunk határozni a sportantropometriai vizsgálattal. A serdülőkor végére általában kiegyenlítődnek ezek a fejlődésbeli különbségek.

A sportág kiválasztásánál nem elég az edzői megérzés. Fontos lenne objektív mérésekre támaszkodni. Ilyen az antropometriai vizsgálat, melynek célja a testméretek, az alkati tényezők meghatározása, a felnőttkori várható testmagasság, és a testfelépítés prognosztizálása. Fontos eszköz továbbá a biológiai fejlettség (erről itt írtunk korábban) meghatározásának. Ez az ismeret a kiválasztásban elsődleges szempont.

A kiválasztott sporttehetségek megtartása nehéz feladat. A fiatalok sportkarrierjének hirtelen megszakadása gyakran mentális és az érzelmi képességek hiányából fakad. Akik nem bírják a nyomást, nem tudnak megfelelni maguknak vagy a környezetük elvárásainak, azok idő előtt abbahagyják a sportot.

A korai szakosodás azonban pedagógiai szempontból káros. A személyiségfejlődéshez elengedhetetlen a boldog gyermekkor. Bizonyos sportágaknál (torna, úszás) a gyermekek felnőttként élik az életüket, az őket érő ingerek jórészt a sporthoz kapcsolódnak.

Motiváció

A másik probléma, hogy a motiváció nem belülről fakad, a gyermek ilyenkor még a szülőnek, illetve az edzőnek szeretne megfelelni, de ez többnyire nem bizonyul elég tartósnak. A pubertáskorban hagynak fel legtöbben a sporttal.

Azonban van az éremnek egy másik oldala is. Bizonyos sportágakban (torna, ritmikus gimnasztika) olyan komplex képességekre van szükség, amit korán, 3-4 éves életkorban kell elkezdeni fejleszteni. Itt nagy felelősség hárul az edzőkre, hogy kellően játékos edzéstervet állítsanak össze. Érdemes az edzőknek az edzéstervbe játékos elemeket beilleszteni, mert az egyoldalú munkavégzésnek egészségkárosító hatása is van.

A siker kulcsa az együttműködés a sportoló, az edző és a sportoló szülei között!

A szülő szerepe

A szülő a legtöbbet azzal teheti, hogy engedi, hogy a gyermek a saját öröme, élménye és sikere érdekében sportoljon. Reális célt kell kitűzni a gyermekének. Ha teljesül, kapjon a gyermek pozitív megerősítést, ha nem, akkor a hibákból építkezzenek tovább. Ismerje el a szülő az edző szaktudását és munkáját. A gyermeket nevelje a fair play szabályaira.

Az edző szerepe

Az edzőnek nemcsak a szakmai felkészítésben, hanem erkölcsi területen is helyt kell állnia. Minél fiatalabb a sportoló, annál inkább a nevelésen kell legyen a hangsúly. A jó edző példamutató, igazságos és motiváló. Harmonikus kapcsolatot tud kiépíteni, mind a sportolóval, mind a sportoló szüleivel.

A sportban való eredményességhez nélkülözhetetlen a megfelelő sporttáplálkozás!

A sok éves tapasztalat az, hogy még a sportoló gyermekek táplálkozása sem tudatos. Sem a sportoló, sem a környezete nincs tisztában a tényleges szükségletekkel. Alapvető szempont kéne, hogy legyen a megfelelő táplálkozás, hisz ez jelentősen befolyásolja a sportteljesítményt.

A megfelelő sporttáplálkozás hatásai:

  • biztosítja a szükséges energiát,
  • optimalizálja a testtömeget,
  • jó hatással van a regenerációs folyamatokra.

A megfelelő növekedéshez és fejlődéshez szükséges:

  • energia,
  • fehérje,
  • kalcium,
  • D-vitamin.

Fontos a minőségi étkezés, azonban gyermekekről van szó, ezért nem szabad teljesen kihagyni az étrendből a nassolást. A napirendet mindenképp úgy kellene összeállítani, hogy az étkezésre legyen elég idő, az étkezési szünetek ne nyúljanak 3 óránál hosszabb időre.

Ha az energiabevitel nem éri el a szükségletet, a fejlődés lassul.

Az energiahiány hatásai:

  • testméret nem megfelelő alakulása,
  • motoros képességek romlása,
  • nemi ciklus felborulása,
  • betegségek, sérülések okozója.

Étrend-kiegészítők a gyermekek táplálkozásában

Biztonságos és tudományosan megalapozott étrend-kiegészítő gyermekkorban:

Nagyon fontos figyelni, hogy a gyermek milyen étrend-kiegészítőt fogyaszt, mert a gyártó cégek között óriási a verseny. Sokszor előfordul, hogy olyan szerek kerülnek a sport klubokhoz, amire nincs is hatósági engedély.

A gyermekek folyadékháztartása

A test víztartalma gyermekek esetében a testtömeg 50-60 %-át jelenti. Intenzív testmozgásnál elengedhetetlen a folyadék pótlása.

Ha nem pótoljuk a folyadékot:

  • szervek vérellátásában zavar keletkezik,
  • az izomzathoz nem jut elegendő vér,
  • izomerő csökken,
  • túlmelegedés, hőstressz alakulhat ki.

A testtömeg első 20 kg-jára összesen 1,5 liter/nap a mennyiség, utána minden további 10 kg-ra újabb 2 dl, vagyis a gyermekek átlagos folyadékigénye:

  • 30 kg-os gyermek       1,7 liter/nap
  • 40 kg-os gyermek       1,9 liter/nap
  • 50 kg-os gyermek       2,1 liter/nap
  • 60 kg-os gyermek       2,3 liter/nap

Az eredményességhez elengedhetetlen a regeneráció és az alvás.

Hogyan tudunk jól regenerálódni?

Pihentető, minőségi alvás (szintén vizsgáljuk) hiányában csökken a figyelem, a koncentráció, romlik a reakcióidő, a rövid távú memória, a tanulási képesség, a hangulat és a viselkedés. Az edzés időzítésében figyelembe kell venni az alvásidő biztosítását, vagyis sem a túl korai, sem a késői elalvást okozó edzés nem szerencsés.

Aktív regenerációs technikák továbbá:

  • „rádolgozás”, alacsony intenzitású aerob mozgás,
  • masszázs, apró izomsérülések, izomgörcsök kezelése,
  • hidroterápia,
  • szoft-lézer,
  • ultrahang,
  • mágneses tér,
  • Bioptron-lámpa,
  • lökéshullám-terápia, stb.

A hatékony regenerációra nagy gondot kell fordítani a sportolók megnövekedett fizikai terhelése, és zsúfolt napirendje miatt.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy sok tényezőtől függ, hogy a gyermek eredményes lesz-e az adott sportágban, de úgy gondolom, kiemelten fontos a felnőttek (szülők) felelőssége, hogy milyen irányban, hány éves kortól ösztönzik gyermekeiket a sportolásra.