Hogyan sportoljunk? A válasz a feltett kérdésre pofon egyszerű. Edz, sportolj, de csak a saját adottságaidnak megfelelően, mert a sportban sikerélményt akkor érsz el, ha azt a sportágat választod, amire fizikailag alkalmas vagy. Persze többféle adottsággal rendelkezünk, említheném itt például a sportpszichológiai tényezőket de legalább a fizikai adottságaiddal legyél tisztában.

Ha így teszel, biztosan eléred céljaidat. Ellenkező esetben bármennyit edzhetsz, nem lesz sikerélményed.

A jól megválasztott sportág:

  • Örömöt fog okozni frusztrációt helyett.
  • Motivált leszel.
  • Sikerélménnyel fogsz minden edzésen gyarapodni.
  • A sérülések esélye sokkal kisebb lesz, mint amikor olyan sportot, edzésmódot erőltetsz, ami NEM neked való.
  • Az egészségedet meg tudod őrizni.

Apropó: erőlködés. Bizony évtizedek óta, sportolói vizsgálatok során azt tapasztaljuk, hogy amikor valakinek nem megy, nem ér el sikert, akkor még nagyobb erőbedobással kezd el edzeni. Másképpen szólva, még nagyobb intenzitással száguld abba az irányba, ami nem neki való.

Hogyan sportoljunk? Avagy mi lesz az eredménye annak, ha nem az alkatodnak megfelelően sportolsz?

  • Előbb-utóbb nem szívesen mész edzeni.
  • Nem lesz motiváció, csak a görcsös erőlködés marad. Erre mondhatnád, hogy a sikerért meg kell küzdeni. Igen, igazad van. Ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy milyen alapokról indul a „mindent beleadok”.
  • A sérülések elkerülhetetlenek egy idő múlva. Ezek a sérülések sok esetben nem csupán fizikai, hanem lelki sérülések is (csalódás). Az egyik legnehezebb dolog az életben a kudarc feldolgozása.
  • Még amatőr szinten is sokan teszik tönkre az egészségüket úgy, hogy eredetileg azért kezdtek el sportolni, hogy egészségesek maradjanak.

Azt, hogy milyen fizikai adottságaid vannak, sportantropometriai vizsgálattal meg tudjuk állapítani. Ez főleg a különböző testi adottságokra épülő sportágak esetében fontos, mert vannak olyan sportágak, ahol nem a fizikum az elsődleges szempont, hanem például az ügyesség, a reflexek (reakció idő, motoros idő), vizuális észlelés, fókuszált figyelem, stb.

Saját fizikai paramétereid már megfelelő alapot fognak adni ahhoz, hogy jól válassz:

  • sportágat,
  • edzésmódot,
  • csapatsporton belül a legideálisabb posztot is meghatározzuk számodra,
  • távokat (például úszás, futás esetén)

Az antropometria tudománya három fő testalkattípust különböztet meg:

  • ektomorf,
  • endomorf,
  • mezomorf

Testalkatok

Ugyanakkor a népesség csupán kb. 20 %-a tartozik valamely tiszta típusba. A fennmaradó kb. 80 % úgynevezett alkatötvözet. A most következő két példát (a 150 kg-os, és a vékony csontozatú) csak betekintésként, könnyen érthető példaként említem, de azért a helyzet ennél bonyolultabb, mivel nincs két egyforma ember. Ettől azért nem kell megijedned, hiszen ma már rendelkezésünkre áll:

  • közel 50 évnyi vizsgálati tapasztalat,
  • egyedülállóan nagy adatbázis,
  • spéci műszerek,
  • óriási tapasztalat,
  • egyedi, speciális antropometriai adatelemző szoftver

Tehát minden megvan ahhoz, hogy pontos adatok alapján helyre tedd a sportágválasztásodat, mert ugye a lapos tévédet sem kezded el otthon bütykölni, ha nem működik, hanem hívsz egy szakembert?

Nézzük akkor az említett két példát. Ugye az nem lehet kérdés, hogy egy 150 kg-os súlyú ember ne menjen zsokénak (, mert összerogy alatta a paci)? Ja, és a maratoni futás sem neki való! Az ugye szintén nem vitatható, hogy egy vékony csontozatú egyén, akin genetikai okok miatt sok izom nem is lehet (bármennyit edz, akárhogyan is táplálkozik), ne akarjon súlyemelő, vagy birkózó lenni?

Erre mondhatnád, hogy látom a szememmel, kinek milyen testalkata van. Értem, hogy ezt gondolod! Ugyanakkor az élet sok-sok területén Te sem csak abból indulsz ki, amit a szemeddel látsz. Például főzéskor, vagy bármilyen étel, sütemény elkészítésekor csak-csak elővesszük azt a nyüves konyhai mérleget. Ugye?

De említhetném az építkezést, vagy akár a vásárlást is. Abba most bele sem mennék, hogy egy építkezés során hány millió dolgot mérünk meg, nem ránézésre hozunk fontos döntéseket. Vagy például még sosem kaptál, mondjuk csak a példa kedvéért 25 dkg felvágottat ránézésre, hanem azt is lemérték előtte.

Sportágválasztás gyerekeknek, a sportágválasztás szempontjai

Vessünk egy pillantást arra, hogyan szoktak az emberek sportágat választani maguknak, vagy gyermekeiknek.

Több évtizedes tapasztalatból mondom, hogy sokan nem is választanak, hanem helyettük egy adott körülmény dönti el, mit fognak sportolni.

Példa erre a sok-sok futó rendezvény, de említhetném akár a Balaton átúszást is. Ne érts félre, tök jók szerintem is ezek a tömegeket megmozgató rendezvények, de ettől még a fizikai, genetikailag meghatározott testalkatunk nem fog megváltozni. Emiatt nem valók mindenkinek ezek az események.

Ha már itt tartunk, vannak olyan tévhitek, miszerint csak dobjuk be magunkat, tegyünk meg minden, és akkor a céljainkat majd elérjük. Persze, de csak akkor, ha jó alapokkal indulunk. Amennyiben valaki alkalmatlan az adott sportra, vagy nem a testalkatának megfelelő távokat választ, akkor bizony sohasem fogja elérni azt, amit szeretne.

Ez akkor is igaz, ha nagyon akar. Mert azt nem lehet akarni, hogy másmilyen legyek. Csak a saját keretein, genetikai adottságain belül tud mindenki eredményesen sportolni hosszútávon.

Visszatérve a sportágválasztásra. Aki választ, tehát nem sodródik a körülmények által, annál az alábbi, szempontok szoktak érvényesülni:

  • Az adott sportág népszerűsége.
  • Milyen sportolási lehetőség van a közelben?
  • Ha van edzőtárs, majd én is azt sportolom, úgy edzek, ahogy ő. Vagy éppen fordítva. Persze, ha sportantropometriai vizsgálattal igazoltan (mert ugye ránézésre annak pontatlansága miatt nem döntünk) tök egyformák vagytok a fizikai paramétereket illetően, akkor nem gond, de ez nagyon-nagyon ritka.
  • Gyermekek esetén az aktuális kívánság, ami persze később még változhat, viszont a genetikai adottságai nem fognak megváltozni.
  • A szülő meg nem valósult vágyainak sok esetben a gyermekek az „áldozatai”. Ez többek között azért sem jó, mert a gyermek fizikai adottságai sokszor nagy mértékben eltérnek a szülőkétől.

Persze fontosak lehetnek a fenti szempontok, de csak akkor, ha a fizikai adottságokat, testalkatot, testösszetételt, tehát a genetikailag meghatározott fizikai paramétereket ismerjük. Enélkül nem lehet jól választani.

Itt említem meg, hogy a BMI kalkulátor nem fog ebben segíteni, mert a testsúly, és a testmagasság ismerete ehhez nagyon kevés. Mi az antropometriai vizsgálat során 24! testparamétert mérünk meg speciális, nagy pontosságú mérőműszereinkkel. Majd ezeket kielemezzük, és ezek alapján adunk tanácsot sportoláshoz.

Miért gondolják a sporttal kapcsolatban sokan úgy, hogy csak menni kell, csinálni kell, meg nem feladni, meg erős akarattal tolni, és akkor majd elérik céljaikat?

Biztosan van több oka is ennek. Szerintem az egyik lehetséges, sőt nagyon is valószínű okot elmondom. Kisgyermekként, amikor nagyon befogadóak vagyunk, nagyon bízunk a felnőttekben, azt tapasztaljuk, hogy a tornaórán mindenkinek, minden sport feladat során ugyanúgy kell tudnia teljesíteni. Miért?! Mindannyian különbözőek vagyunk! Miért kell egyformán teljesítenünk?

Egy nem sport példa: kit érdekel, hogy Einstein (aki meglehetősen későn, négyéves kora után kezdett el beszélni) mennyire volt ügyes vakolásban? Szerencsére azt csinálta, amit tudott, amihez tehetsége volt. Ha már Einsteint említettem, neki tulajdonítják ezt a mondatot:

“Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye.” Ezt viszont már mindenki lefordíthaja magának a sport területére.