Magas pulzus – mi okozhatja?

A magas pulzus legtöbbször valamilyen szív- és érrendszeri betegséget jelezhet, ugyanakkor még az sem teljesen egyértelmű, mi számít soknak, hiszen mindenkinél más érték a normál pulzus. Általában véve azt mondhatjuk, hogy a percenkénti 50 és 100 közötti pulzusszám rendben van.

A pulzusodat ezzel együtt is érdemes rendszeresen mérni és figyelemmel kísérni. Különösen akkor, ha rendszeresen sportolsz, és hirtelen megemelkedik, vagy már magas nyugalmi pulzus is. Ezzel a cikkel alaposan körbejárjuk, mi a magas pulzus következménye, okai, kezelési módjai.

Magas pulzus csökkentése házilag

Alapesetben még csak műszer sem kell ahhoz, hogy megmérd a pulzusod, ezt legegyszerűbben úgy teheted meg, ha a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintod az ütőeret, és elkezded számolni az ütésszámot. (Ugyanilyen jól megfelel a nyaki ütőér is.)

Nem is feltétlenül kell egy teljes percig számolni, bőven elég a fele is, a fél perc után kapott értéket aztán értelemszerűen kettővel megszorozva megkapod a végeredményt.

Otthon megoldható a magas pulzus csökkentése légzéssel is, kedvező hatással van a vérnyomásra a tíz másodpercenkénti légzés.

Ha szervezett keretek között, vagy edzőteremben sportolsz, akkor jó eséllyel lesz majd ott erre megfelelő műszer is, ami azért jóval pontosabb értéket ad.

Szapora szívverés edzés közben

Feltetted már magadnak a kérdést, hogy mi a célod az aznapi sportolással? Regenerálódni szeretnél? Le akarsz dobni pár kilót, vagy éppen fittebb, erősebb szeretnél lenni?

Ez utóbbi esetben például a maximális pulzusszámod 75-85%-án végzett munkával fogsz fejlődni. Na de mennyi is a te saját maximális pulzusod, és mennyi is annak a 75 vagy 80 %-a?

Az, hogy van pulzusmérő órád, még nem minden. Persze ismerheted a világhálón keringő egyszerű számítási képletet, a 220 – életkor számítási módszert, mely a maximális pulzusszámot adja. Az így kapott szám azonban igencsak elnagyolt, durva becslés. Sőt a valóságban a tényleges maximumtól lényegesen eltérhet!

Betegségek után

Bizonyos betegségek után, illetve alatt, vagy bizonyos edzettségi vagy éppen „irodai fittség” esetén ezek a számok semmi pontosat nem tudnak mondani, sőt veszélybe is sodorhatják a jóhiszemű sportolni vágyót, aki éppen a túl magas pulzus elkerülésére törekszik.

Az edzések alatti ideális pulzusszámot a maximális pulzusszámból szokás levezetni. A maximális pulzusszámot azonban rengeteg dolog határozza meg. Az életkor emelkedésével a pulzusszám csökken, így a fiatalok sportolók maximális pulzusszáma szaporább, csakúgy, mint a nőké, hiszen a férfiakéhoz viszonyítva az övéké egy kicsit magasabb.

Továbbá függ még a napszaktól, az edzettségi foktól, a stressztől, a környezeti tényezőktől, és még sorolhatnánk. Éppen ezért közel sem mindegy, hogy egy szívbeteg kezd el egy kicsit kocogni, akinél már a nyugalmi pulzus is magas a pulzusa, vagy a túlsúlyos, ám heti háromszor futó fiatal nő kezd el kerékpározni.

Mindannyian különbözőek vagyunk. Egyéni, személyre szabott pulzuszónákat, illetve a maximális pulzust biztonságosan csak terheléses vizsgálattal, jól felszerelt sportlaborban lehet korrekt módon mérni, így az edzés is eléri majd a célját, és ténylegesen védeni fogja a sportoló egészségét.

Sportolás magas pulzus

Miközben tehát nem is olyan könnyű eldönteni, mikor magas a pulzus (normális pulzusszám a percenkénti 72, de ez nem mindenkire igaz), és nem árt tudni, hogy a magas pulzus (tachycardia) sportolás után teljesen normális lehet.

Amikor erős fizikai megterhelés éri a szervezeted, gyorsabban kezd verni a szíved, hiszen ki kell elégítenie izmaid megnövekedett oxigénigényét. Akiknél rendszeres a fizikai aktivitás, azoknál az emelkedés kisebb, aki ritkábban, az erős szívdobogásra készüljön.

Mi okozhat még magas pulzust?

rendszeres rendszeres mozgás hiánya, illetve nem megfelelő edzésmód,
lelki gondok, pszichés zavarok,
helytelen életmód, kimerültség, kialvatlanság,
hormonális zavar – pajzsmirigy-túlműködés,
láz,
fertőzés, gyulladás,
különböző szívbetegségek,
tüdőbetegség (ilyenkor oxigénhiány jön létre, amit ellensúlyoznia kell a szívnek),
túlzott alkohol, és/vagy kávé fogyasztás,
dohányzás,
helytelen táplálkozás, nagyobb testsúly változás,
bizonyos gyógyszerek,
magas pulzust stressz is okozhat

Látszik tehát, hogy a lista felettébb tekintélyes, más kérdés, hogy a magas pulzus legfőbb okai között még mindig a sport és a stressz áll az élen.

A nem megfelelő edzésmódról néhány szó:

A genetikai adottságok, mely sportantropometriai vizsgálattal állapíthatók meg, meghatározzák, mi az amire leginkább alkalmas a testünk, miben lehet sikerélményünk, így érhetjük el kitűzött céljainkat. Ezzel szemben a fő sportág-, edzésmód választási szempontok az alábbiak szoktak lenni:

gyermekek esetén a szülők (meg nem valósult) vágyai, elképzelései,
a sportág népszerűsége, hagyománya,
a gyermek aktuális kívánsága,
hova járnak a társai, felnőtteknél az edzőtárs elképzelései,
a klubok, sportolási lehetőség földrajzi elérhetősége,
média által népszerűsített sportok,
vagy egyszerűen a véletlen.

Csakhogy ezek között a választási szempontok között nem szerepelnek az egyén fizikai adottságai és az egyedi testalkata!

Persze nem az állítom, hogy a fenti szempontok ne lennének fontosak. De ha rám hallgatsz, akkor a választási szempontok közül első helyre saját, egyedi sportantropometriai paramétereidet teszed. Ezek ismeretében már valódi értelmet fognak nyerni a fent leírt szempontok is.

Szervi elváltozás

Amennyiben szervi elváltozást kardiológiai vizsgálat nem mutat ki, indokolt lehet a szív elektromos tevékenységének 24 órán át tartó, folyamatos megfigyelése. A csak időszakosan jelentkező eltérések, mint például a ritmuszavarok feltárását teszi lehetővé. Lényeges még, hogy ez a 24 órás teszt általános, hétköznapi tevékenység közben zajlik.

Mivel ez nem egy orvosi oldal, ezért most a részletesebb leírásoktól megkímélnék mindenkit, az interneten rengeteg összefoglalót lehet találni arról, milyen betegségek okozhatnak még magas pulzust. A lényeg, hogy minden esetben és lehetőleg minél hamarabb fordulj kardiológushoz!

A szapora szívverés következményei

A magas pulzus ugyanis nem vicc, minél hamarabb megtaláljuk az okait és az azt kiváltó alapbetegséget, annál hamarabb kezdődhet a kezelés, ami azért fontos, mert ennek híján az csak súlyosbodni fog.

Ráadásul természetesen a szívnek sem tesz jót a folyamatos nagy terhelés, miközben a heves szívdobogás plusz stressz faktor is, ami önmagában is tovább ronthatja az állapotot.

Habár ennek a cikknek nem az alacsony vérnyomás a témája, de azért tegyünk említést erről is. Okai lehetnek:

fertőzések,
mérgezések,
hosszan tartó fekvés után is lehet alacsony a vérnyomás,
súlyos visszértágulat,
gyógyszerek is okozhatnak alacsony vérnyomást

Az alacsony vérnyomás tünetei:

agyi keringés zavar,
szédülés,
kábultság,
látászavar,
fejfájás,
rosszullétet,
teljesítőképesség csökkenése,
fáradékonyság,
koncentrációzavar,
alvászavar,
depresszió,
fülzúgás,
ájulás.

Mikor beszélhetünk alacsony pulzusról?

Az alacsony pulzus egészséges embereknél is előfordul. Ugyanakkor kialakuló betegségre is utalhat.

Mire utalhat, milyen esetekben lehet alacsony a pulzus?

Az alacsony pulzusszám kiváltó okát komplett terhelés-élettani vizsgálattal állapítjuk meg. Szívfrekvencia analízis a szív elektromos vizsgálata, melynek során az alacsony értékek kimutathatók.

Ez utalhat bizonyos gyógyszer szedésre melyek tartalmaznak nátriumot, kalciumot, vagy káliumot (a magas káliumszint ugyanis okozhat alacsony pulzust).

Az alacsony pulzusszám kiváltó oka lehet még a szívizom betegség, koszorúér-elzáródás, vagy pajzsmirigy alul-működés, de utalhat szív és érrendszeri betegségre is.

Milyen következményei lehetnek?

Az alacsony pulzusszám okozhat:

látászavart,
mellkasi fájdalmat,
fulladást érzetet,
szédülést,
zavartságot,
ájulást.

Az ájulás különösen veszélyes lehet. Eszméletvesztéskor ugyanis nem tudjuk az eséskor megvédeni magunkat, s így előfordulhat zúzódás, csonttörés, valamint a szájban lévő étel és ital félrenyelését is okozhatja.

Mit észlelünk, ha szabálytalan a szívverésünk?

Mivel a szívritmuszavar ritkán okoz tünetet, ezért itt is inkább a megelőzésre érdemes fektetni a hangsúlyt. Az esetek egy részében azonban vannak észrevehető tünetek:

test szerte előforduló görcs,
remegő mellkas, illetve mellkasi fájdalom,
alacsony oxigénellátás, légszomj is előfordulhat,
ezen kívül a nyugalmi helyzetben alig tapintható pulzus,
az is állhat a szabálytalan a szívverésünk mögött, ha túl lassan, vagy túl gyorsan ver a szívünk,
szédülés, de akár ájulás is bekövetkezhet.

Mi állhat a hátterében?

A szabálytalan a szívverésnek több kiváltó oka lehet:

magas vérnyomás,
cukorbetegség,
stressz,
dohányzás,
kábítószer, vagy gyógyszer fogyasztás

Mi lehet a következménye?

Amennyiben a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért, az megalvad, s így vérrögök keletkezhetnek. Ezek a vérrögök pedig a véráramba kerülve stroke-t okozhatnak.

Mivel jár a megemelkedett pulzusszám? A magas pulzus megállapítása, kezelése – avagy mit tehetsz magas pulzus ellen?

Mindenek előtt nagyon fontos a megfelelő diagnózis, a kiváltó okok, az összefüggések pontos meghatározása. Ehhez rendelkezünk a megfelelő eszközökkel és több, mint három évtizedes vizsgálati tapasztalattal.

Így nem feltétlenül szükséges magas pulzusra gyógyszer általi kezelés, melynek különböző mellékhatásai lehetnek. Azt is nagyon fontos szempontnak tartom, hogy a beteg ismerje meg és értse meg pontosan, mi váltotta ki egészségének romlását, mert így tud magán segíteni, és nem kizárólag a külső segítségre akar támaszkodni. Szervezetünk folyamatosan törekszik az egészséget, az egyensúlyt fenntartani.

A szapora szívverés nem különbözik más tünetektől, azaz akkor lehet hatékonyan kezelni, ha tudjuk, mi váltotta ki. Amennyiben ennek nem szervi okai vannak, akkor érdemes elmenni egy nyugalmi és/vagy egy terheléses vizsgálatra.

A nyugalmi vizsgálatot egy jól hangszigetelt szobában végezzük, ahol:

A szív, elektromos és mechanikus,
a légzésfunkciók,
az agy elektromos működésének,
az izomzat állapotának nyugalmi vizsgálatát így biztosítjuk.

Az általunk alkalmazott vizsgálati protokollhoz hozzátartozik a nyugalmi helyzetben történő EKG hullám felismerés. Az „alapjárat ellenőrzése, beállítása” nélkül komoly edzést elkezdeni igen nagy rizikó. Korábbi betegség, vagy sérülés miatti kihagyás után erre még fokozottabban kell ügyelni.

A terheléses (vagy teljesítmény-diagnosztikai, illetve spiroergometriai) vizsgálat egy állóképesség-mérés, amellyel a szív-keringés-légzésfunkciók működésére derül fény. A terheléses vizsgálat stabil adatokat nyújt a hosszútávra tervezhető sportolói, vagy egészséges civil életben végzendő munkához.

Lássuk röviden, hogy egyes betegségek esetében milyen kezelési módok lehetnek!

szívritmuszavar – gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetben szívritmus-szabályozó (pacemaker) beültetése
vérszegénység – vas, folsav vagy B12-vitamin
pajzsmirigy-túlműködés – gyógyszeres kezelés
magas vérnyomás – vérnyomáscsökkentő gyógyszer, ami egyúttal lassítja a szívverést (béta-blokkoló és kalcium-csatorna-gátló típusú szerek)

Mely gyógyszerek lehetnek hatással a magas pulzusra?

Mielőtt a gyógyszerszedésről beszélnénk, kiemelném, hogy a gyógyszerek sok esetben enyhíthetnek ugyan a tüneteken, ezzel átmenetileg segítve a páciens életét. Ugyanakkor a tünet elnyomása nem megoldás, nem jelent gyógyulást. Minden esetben a kiváltó okot kell felkutatni. Abból pedig láttuk, van bőven. Az esetek egy részében csak megfelelően felszerelt, speciális laboratórium, komoly tudás és tapasztalat megléte esetén bízhatunk a kiváltó okok feltárásában.

A béta-blokkolót szív-érrendszeri megbetegedések kezelésére alkalmazzák. A béta-blokkolók a szív lassításával csökkentik a terhelést, vagyis kímélik a szívet, csökkenti az oxigénigényt, növeli az oxigénellátást. A vérnyomást csökkenti, az ereket is tágítja, így lassul a szívverés. Tartósan adagolva, fokozatosan növekvő mértékben alakul ki vérnyomáscsökkentő hatásuk. Bizonyos feltételek mellett krónikus légúti betegek is sikerrel alkalmazhatják.

Mellékhatásként súlygyarapodással számolni kell.

Nem szabad a béta-blokkoló szedését hirtelen abbahagyni, mert erős szívdobogást okozhat. Szaporább lehet a pulzusod, és nőhet vérnyomásod. A dózist csökkenteni csak fokozatosan, az adagot három naponta felezve szabad.

Kálciumcsatorna-gátlók hatásai:

védi az érfalat,
a szívizom megvastagodása ellen hat,
segítenek elkerülni a kis erek szűkületét,
az agyvérzés lehetőségét csökkentik,
és a vese megfelelő működését is megőrzik,
enyhén vizelethajtók,
a trombózis kialakulását gátolják.

Némi tüdő tágító hatásuk is van. A kalciumcsatorna-blokkolók jó eredménnyel kecsegtetnek koszorúér keringési elégtelenséggel, szövődményes légúti szűkülettel, perifériás érbetegséggel, vesebetegséggel kapcsolatban is.

Egy-két héten át szedve kezdi éreztetni hatását, az összes pozitívum eléréséhez kb. egy hónap szükséges.

Kálciumcsatorna-gátlók mellékhatásai (elsősorban az értágító és a vérnyomáscsökkentő hatás következményeiként):

kipirulás,
szédülés,
fejfájás,
bokatáji ödéma,
fáradtság,
gyengeség érzet,
zsibbadás,
lassú szívverés (mely túladagolás miatt alakulhat ki)

A magas pulzus azért alattomos dolog, mert nem fáj, így (enyhébb lefolyás esetén) betegségtudat sincs, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni, mert könnyen súlyosabb betegségeket jelezhet, vagy azokhoz vezethet.

A végére pedig még egyszer a legfontosabb tanács: ha a legkisebb kételyed is van,

kérj időpontot terhelés-élettani vizsgálatra ide kattintva >>>