Mi is az a gerincferdülés?

A gerincferdülés (szkoliózis) latin neve: scoliosis.

A gerincoszlop kóros oldalirányú elgörbülését hívjuk gerincferdülésnek. Ezt a csigolyák egymáson való elmozdulása, csavarodása okozza.

A gerincferdülés túlnyomó többségében ismeretlen eredetű azaz idiopátiás.

Elenyésző százalékban azonban lehet a kiváltó ok:

  • fejlődési rendellenesség,
  • anyagcserezavar,
  • izomsorvadás.

Idiopátiás gerincferdülés

Gyermekkorban, 10 éves kor körül jelentkezik. Kétszer gyakrabban alakul ki kislányoknál. Feltételezhető, hogy rossz, helytelen tartás illetve gyenge hátizom az oka kialakulásának.

Ebben az életkorban megfigyelhető egy hirtelen növekedés, mely ha mozgásszegény életmóddal párosul, akkor az izomzat nem fejlődik olyan ütemben, mint a csontok. Ez lehet a gerincferdülés kialakulásának egyik oka.

Másik ok a lábfej nem megfelelő statikai állapota, melynek eredményeként testünkben láncreakció szerűen minden elmozdul a helyéről. Izomegyensúly eltolódás alakul ki, ami előbb vagy utóbb fájdalmat, sérülést fog okozni. Az esetek negy részében mindez megelőzhető egy talpvizsgálattal, amiről itt írtunk korábban >>>

Gerincferdülés fajtái:

  • születéskori (nagyon ritka),
  • korai,
  • serdülőkori (leggyakoribb, 100-ból 4 gyereknél fordul elő),
  • degeneratív,
  • neuromuszkuláris,
  • Scheuermann-kór miatti,
  • másodlagos

Tünetei:

  • sánta járás,
  • sugárzó fájdalom a lábakba,
  • éles lábfájdalom járás közben,
  • csökkent fizikai terhelhetőség,
  • hátfájdalom,
  • az egyik váll magasabban helyezkedik el,
  • egyik oldali csípő szintén magasabban helyezkedik el,
  • a lapocka jobban kitüremkedik az egyik oldalon,
  • egyenetlen derék.

Amennyiben kezeletlen marad, szövődmények is kialakulnak. Első hallásra talán meglepő, de a légző funkció, a légzés kapacitás csökken. Gerinc görbület esetén a törzsizmok egyik oldalon megrövidülnek, a másik oldalon pedig megnyúlnak.

A bordaközti izmok, amelyek a légzésben résztvesznek, nem tudják megfelelően ellátni faladatukat. Ezen okok miatt az oxigén felvétel nem megfelelő, amit akár egy lúdtalp is okozhat az egész testre kiterjedő hatása miatt.

Szövődményei:

  • csípőízületi porckopás,
  • térdízületi porckopás,
  • légzési elégtelenség,
  • másodlagos szívbetegség.

Fontos a korai felismerés, hiszen a gerincoszlopunk a test központi pillére. A törzs hátsó oldalán, a test középvonalában húzódik a csigolyaoszlop. A csigolyaoszlop 33-35 db csigolyából áll.7 nyakcsigolya, 12 hátcsigolya, 5 ágyékcsigolya, 5 keresztcsonti csigolya és 4-6 farokcsigolya alkotja.

A gerinc feladata:

  • törzset támasztja,
  • gerincvelő védelme,
  • fej megtartása.

Gerincferdülés kezelése:

Gyógytorna

20 foknál kisebb görbület esetén elégséges a gyógytorna. Ennek célja, hogy megerősödjön a hátizom. Gyógytornára járni heti 2-3 alkalommal szükséges, azonban a legideálisabb, ha otthon minden nap tornázik a beteg. Az úszás szintén rendkívül jó, ezért ajánlott.

Vannak olyan sportok, melyeket kerülni kell, mert megterheli az ízületeket, ezért nem tesznek jót a gerincoszlopnak. Ilyen például az úszás. Az iskolai testnevelésen is részt kell vennie a gyermeknek, a tanár tudni fogja, hogy milyen gyakorlatokat nem végezhet. Régen, helytelenül felmentették a gerincferdüléses gyermekeket, holott a megfelelően kontrollált mozgás csak jót tehet.

Fűző

Amennyiben a görbület 20-25 fok közötti indokolt a fűző viselése. A fűző apró mozgásokat idéz elő és ezáltal erősödik a hátizomzat. A fűzőket minden esetben egyénre szabottan készítik.

Műtét

Legrosszabb esetben, ha a görbület eléri a 45 fokot a beteget meg kell műteni. Erre azért van szükség, hogy a görbület mérséklődjön, ezért a csigolyák közötti ízületeket elmerevítik.

Prevenció

Funkcionális gerincferdülés esetében beszélhetünk megelőzésről. A mozgásszegény életmód, az iskolapadban töltött idő, otthon a számítógép használata majd a televízió előtt töltött idő mind kedvezőtlenek a gerinc számára. Felbomlik az egyensúly a gerinc aktív (izomzat) és passzív (ízület, csont) elemei között. A megelőzés leghasznosabb módja a hátizomzat erősítése, mely rendszeres sportolással elérhető.

Már általános iskola előtt el kellene kezdeni a rendszeres sportolást. Bár sok esetben az is elegendő, ha hagyjuk a gyermeket természetesen fejlődni. Egy mentálisan és fizikailag egészséges gyermek mozgásigénye hatalmas, és elképesztően gyorsan vagyunk képesek regenerálódni gyermekkorban.

Példamutatás

Itt viszont a szülői példamutatást is érdemes megvizsgálni, ugyanis hiába korlátozom be gyermekem „kütyü” használatát, mondjuk napi 1-2 órában, ha tőlem azt látja, hogy állandóan a kezemben van, és még a WC-re is magammal viszem.

Jó megoldás lehet otthonra a fit-ball labda szék helyett. Kiváló tartásjavító illetve tanulás után edzeni is tudunk vele. A család minden tagja használhatja és nem utolsósorban megfizethető.

Sport

Érdemes olyan sportot választani, amit a gyermek szívesen végez, hogy ne érezze kötelező feladatnak a mozgást. Amennyiben aszimmetrikus sportot választunk, mint például a tenisz, fallabda, asztali tenisz, érdemes kiegészítésként úszásra hordani a gyermeket, ezáltal az izomzat erősödése egyensúlyba hozható.

A testsúlyra is oda kell figyelni, mert ez által is csökkenthető a funkcionális gerincferdülés előfordulása. Sajnálatos tény, hogy napjainkban egyre több a túlsúlyos gyerek, ami egyenes következménye a mozgásszegény életmódnak és a nem megfelelő táplálkozásnak.

Scheuermann betegség

A scheuermann betegség a serdülőkor elején szokott kialakulni, egy vagy több csigolya deformálódik – előre ék alakban megkeskenyedik – a háti és/vagy az ágyéki szakaszon. A betegség a háti gerincszakasz görbületének (kyphosis) fokozódásával jár. Általában ezek a gyerekek vékonyak, rossz izomzatúak és hanyagtartásúnak nevezik őket, ami valójában a nem megfelelő tónusú izomzat miatt alakul ki.

Tünet lehet még a fáradékonyság, medence előrebillenése, fokozott ágyéki gerinc-homorulat. Az esetek túlnyomó részében ez a folyamat csak átmeneti fejlődési zavart idéz elő.

Három stádiuma van a betegségnek.

         Legelőször 8 és 10 éves kor között jelentkezik. Fiúknál és lányoknál megközelítőleg azonos arányban fordul elő. A gyermeknél hanyagtartás figyelhető meg, de itt a tünet még panaszmentes.

         12 éves kortól a növekedés végéig az érintett gerincszakasz merevvé válik. Itt már fájdalomra is panaszkodnak.

         A végső szakaszban a háti deformitás véglegesen megmarad, a fájdalom jellemzően az ágyéki gerincszakaszon van.

Kialakulásának okai:

  • genetikai hajlam,
  • pubertáskor hormonális változásai,
  • pszichés túlterheltség kihat a serdülő tartására,
  • versenysport,
  • egyoldalú terhelés,
  • túlterhelés

Kezelése:

A domború hátat csak addig lehetséges kiegyenesíteni, amíg a növekedés be nem fejeződik.

Az izomerő növelése minden stádiumban szükséges. Leginkább a has- és a hátizmot kell edzeni. Passzívan egyénre szabott fűzővel lehetséges a kezelés. 45 fokos görbület fölött kizárólag gyógytorna javasolt, 75 fok fölött esetlegesen műtéti korrekció is szükséges.

Megelőzéshez:

  • has- és a hátizmok rendszeres edzése,
  • úszás,
  • olvasás hason fekve,
  • helyesen beállított magasságú és dőlésszögű íróasztal és szék,
  • versenysport elhagyása, nehéz terhek cipelése.

Talpvizsgálat

A számítógépes talpvizsgálat lehet preventív eszköz, illetve általa kimutatható a már meglévő gerincferdülés. Ez az eljárás alkalmas a sarok kidőlésének és bedőlésének a kimutatására és a talpak közötti aszimmetria is megállapítható.

A vizsgálat után egyedi talpbetét készíthető. Ez a szűrővizsgálat mindenki számára fontos lenne, hisz a helytelen életmód (ülőmunka, inaktív élet) miatt népbetegség a gerincferdülés (gerinc becsípődés).

Sokan élnek állandó hát- és derék fájdalommal (derék becsípődés), ilyenkor érdemes mozgásszervi problémára gyanakodni és végeztetni egy számítógépes talpvizsgálatot.

Mindkét betegség esetében elmondható, hogy a sportválasztásnál nem mindegy, hogy milyen súlyosságú a kór. Amennyiben műteni kell, utána legalább 1 évig gyógytorna ajánlott. Az első évben tartózkodni kell a nagy súlyok emelésétől.

A megfelelő sport kiválasztása

Kerülendők az eséssel, eleséssel, fellökéssel járó sportok (kerékpár, korcsolya, csapatsportok), illetve az extrém sportok. Különösen nem ajánlott a bungee jumping, vadvízi evezés, ejtőernyős ugrás. Persze ez egyéntől függ, orvossal kell minden esetben konzultálni. A gerincferdüléses betegek egyedi terápiát igényelnek. A hátizmok erősítése, tornáztatása életre szóló feladat.

A leggyakrabban ajánlott sport az úszás

Legnagyobb előnye, hogy a vízben súlytalanok vagyunk, ezáltal a víz tehermentesíti a gerincet. Amire figyelni kell, hogy szabályosan végezzük az úszást, például a mellúszásnál nem javasolt, hogy a fej folyamatosan a vízből kitartva legyen. A pillangóúszás a nagy törzsmozgás miatt gerincműtét után nem javasolt.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy mint oly sok más betegség esetén elmondható, a mozgásszervi betegségek elkerülésének is leghatékonyabb módja a megelőzés, a mozgás, illetve a rendszeres szűrés.

Mindkettőt már gyermekkorban el kellene kezdeni, hogy beépüljön az életformánkba, így nagy eséllyel felnőtt korunkban is mozogni fogunk, illetve hangsúlyt fektetünk a rendszeres szűrésre is.