Mark Denny, a stanfordi egyetemen dolgozó biológus, legújabb cikkében 9,48 mp-nél “húzta meg a minimumot”, John Einmahl a statisztikus pedig 9,51-et jelölt meg. Egy 1997-es budapesti szemináriumon R. H. Morton új-zélandi fiziológus leszögezte: 100 m-en egyetlen ember sem kerülhet 9,15 másodpercen belülre. Az MTI által csokorba gyűjtött becslések utolsó eleme: 2008 elején francia kutatók 9,726 másodpercben állapították meg a lehetséges világcsúcsot, ám Bolt ezt már a pekingi olimpián elért 9,69-ével túlszárnyalta. A jamaicai csodafutó egyébként 9,4 másodpercet tart elképzelhetőnek.
A 22 éves sprinter 196 centis testmagassága ideális a csúcsdöntéshez, ebben egyetértenek a tudósok. A korábbi világrekorderek közül – időrendben haladva – Jesse Owens 178, Carl Lewis 188, míg Asafa Powell 190 centisen érte el sikereit. Előbb utóbb Bolt csúcsát is megdöntik, véli Dr. Petrekanics Máté, a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karának docense. A harminc éve terhelés-élettannal foglalkozó szakember egyébként a berlini verseny előtt azt hitte, hogy a csodafutó egy-két századot faraghat a rekordból. Tizenegy század lett belőle. Senki sem tudhatja hol a végső határ, erre éppen Bolt a bizonyíték.
Bolt csúcssebessége – a berlini pálya 60. és 80. métere között – 44,7 km/óra volt, amely 0,8 km/órával több a Pekingben mért 43,9-nél. A vágtázó 41 lépést tett meg a célig, így lépteinek átlagos hossza 2,44 m volt.
