A gyermek fejlődés megszületéstől a felnőttkor eléréséig tart. Fejlődés közben a szervrendszerekben szerkezeti és működésbeli változások történnek.
A gyermek fejlődést, növekedést befolyásoló tényezők:
- genetikai kód
- idegi és hormonális rendszer
- számos környezeti faktor (gyógyszerek, táplálkozási tényezők, fizikai aktivitás)
A gyermek fejlődési szakaszai:
- kisgyermek fejlődése 0-3 éves korig
- gyermekkor: 3-11-12 éves korig
- serdülőkor: fiúknál 12-16, lányoknál 11-15 éves korig
- ifjúkor: fiúknál 16-18, lányoknál 15-18 éves korig
- fiatal felnőttkor: 18-21 éves korig
Ahhoz hogy eredményes legyen a sportolók felkészítése, az utánpótláskorú fiatalokat korosztályokba soroljuk. A besorolás nemzetközi jele az „U” betű, ami az under (alattit) jelenti. Például 11 éves kor alatt gyermek-, ill kölyökkorú, 11-14 között serdülő, 14-18 között ifjúsági (junior). 18 év felett általában megszűnik ez a besorolás a fiúk és a lányok között, mivel a fiúk később fejlődnek.
A mozgásfejlődés már a méhen belül elkezdődik.
8-10 hetes kortól mutathatók ki spontán mozgások. Az újszülöttnek is van számos reflexe és akaratlagos mozgása. 1 hónaposan már emeli a fejét, 2 hónaposan ez már könnyen megy neki. 4-6 hónapos korára a hasáról a hátára fordul, lábával pedálozik, felemeli, lábfejével játszik. 8 hónapos kor körül már kúszik-mászik. 10 hónapos korára már négykézláb helyzetből térdre, majd állásba húzza magát. 2 éves kor körül már futkároznak, lépcsőre másznak a gyerekek. 3 éves koruk körül háromkerekű biciklit is képesek már hajtani. 5 éves korukra gyakorlatilag nincs előttük akadály…
Gyermek fejlődése és életkori jellemzői
Ahhoz, hogy egy gyermek testi fejlettségét ismerjük, ismernünk kell az életkorát. Azonban a sporthoz nem elég tudni a naptári kort, sokkal fontosabb a biológia kor. Biológiai kor azt jelenti, hogy az aktuális fejlettsége alapján melyik naptári életkornak felel meg leginkább.
A biológiai kor ismerete nagyon fontos (a biológiai korról itt írtunk korábban), mert korcsoportos sportágakban időszakos sikereket illetve sikertelenségeket okoz a szélsőséges érés.
Megkülönböztetünk korán és későn érő gyermekeket. A korán és későn érők között testméretbeli különbségek lehetnek.
Korán érő gyermekek tulajdonságai:
- magasabbak (ez nem jelenti azt, hogy felnőttkorukban is így lesz)
- nagyobb a testtömegük
- magasabb a testzsírtartalma
- nagyobb az izomtömege.
Ezek a tulajdonságok az izomerőben és az aerob kapacitásban jelentenek előnyt. Elmondhatjuk tehát, hogy a korai érés átmenetileg előnnyel járnak a sporttevékenységeknél, de ez csak pünkösdi királyság, mert a serdülőkor után ezek a különbségek eltűnnek. Ezért fordul elő nagyon sokszor, hogy az átlagos vagy későn érő fiatalok közül elveszthetünk nagyon sok tehetséges fiatalt.
Sporttudomány
Sporttudományos szempontból fontos meghatározni a morfológiai kort is. Ennek a megállapítására a legjobb módszer az antropometriai mérés. Ez egy fájdalommentes vizsgálat, ahol a testmagasságból, testtömegből, vállszélességből, illetve az alkar és a kézkerület leméréséből kiszámítható a becsült fejlettségi, azaz a morfológiai kor, sőt még a várható felnőttkori testmagasság is. Érdekesség, hogy a lányok kb. 1,5 éves korukra, a fiúk pedig 2 éves korukra elérik a felnőtt testmagasságuk 50%-át. Ezután a növekedés csökken, a leglassabb növekedés mellett is évi 4-6 cm.
Hasznos lenne mindenki számára ez a fajta mérés, mert így minden gyermek kiválaszthatná a számára legmegfelelőbb sportot, ami által elkerülhető lenne a sport idő előtti elhagyása, sportsérülések, csalódások, stb.
A sportban még két életkort használnak a gyermekek életkora és sportteljesítménye közötti összefüggés jellemzésére. Ez a kettő a relatív életkor és az edzéséletkor.
Relatív életkor: egy naptári évben születettek közti különbség. A korábban születettek valószínűleg fejlettebbek is. A csapatsportokban az utánpótlás csapatokban ez markánsan megfigyelhető.
Edzéséletkor: a rendszeres, szervezett edzéseken való részvétel időtartamát jelenti. A teljes edzéséletkoron a teljes sportmúltat értjük.
Motorikus érettség
A gyermekek 6-7 éves korukra elérik a motorikus érettségük iskolaérettségi kritériumát. Megszilárdul a céltudatos és irányító mozgás, kontrollálni tudják a gyermekek a mozgásszükségletüket. 7-től 11-12 éves korig a mozgás egyre precízebbé válik. Javul az állóképesség, a mozgásgyorsaság, javul a koordináció és az egyensúlyérzék. Ebben az életszakaszban a motoros képességek nagyon hatékonyan fejleszthetők, így erre az időszakra esik a sportági felkészítés legintenzívebb szakasza.
Serdülőkorban a testméretek ugrásszerűen megnőnek, ami egyes motoros képességekre negatív hatással van és nehézkessé válik az új mozgáselemek tanulása. Azonban ez az időszak kedvez az erő és az állóképesség fejlesztésének. A szakirodalom növekedési lökésnek nevezi ezt a fázist. Ez a változás a mozgásfejlődésre is kihat. Hirtelen megváltozik a testméret, a testarány és a testösszetétel.
Milyen tényezők befolyásolják a mozgásfejlődést?
Az idegrendszer és az érzékszervek
A látás és a hallás nagyon fontos. Ha ezek közül bármelyik nem fejlődik jól az kihat a gyermek mozgásfejlődésére. Nagyon fontos, hogy kisgyermekeknél figyeljük, hogy hogyan fejlődik a mozgásuk, mert lehet, hogy szervi (látás, hallás probléma) áll a háttérben.
Család és szociális közeg
Biztosítani kell a családnak és a pedagógusoknak is a rendszeres, játékos mozgást. Sajnálatos tény, hogy habár az iskolákban ma már kötelező a heti 5 testnevelés óra, ezt nem minden iskola tudja megfelelő színvonalon teljesíteni. A gyermekeknek különórákról kell papírt hozniuk, ahova nem is biztos, hogy olyan rendszeresen eljárnak, ahogy kellene…
Egészségi állapot
A krónikus beteg gyermekek sokszor indokolatlanul keveset mozognak, ami nem minden esetben indokolt. Megfigyelhető, hogy sok esetben túlzott féltésből nem mozognak az ilyen gyermekek illetve sajnos társadalmi kirekesztettséggel is magyarázható, hogy a beteg gyermekek nem megfelelően mozognak.
Tápláltság
Ez lehet alultápláltság vagy elhízás. Mindkét eset negatívan befolyásolja a mozgásfejlődést.
Pubertás kor
Mindannyian tudjuk, hogy nem a legkönnyebb korszaka a gyermekek életében. Sok esetben testkép zavar jelentkezik (leginkább a lányoknál), illetve sok gyermek ebben az életkorában hízik el. Abbahagyják a rendszeres sportolást, sokat nassolnak és ülnek a számítógép előtt.
Motoros képességek
Minél jobb egy gyermek motorikus képessége annál ügyesebb, sikeresebb. A motoros képességet befolyásolják az öröklött tulajdonságok, spontán fejlődés és az edzés adaptáció.
Környezeti tényezők
A szülők pénzügyi helyzete illetve a logisztikai kérdés is meghatározó abban, hogy a gyermek tud-e sportolni. Emiatt lenne különösen fontos, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük biológiai fejlettségéről. Ezzel rengetek pénzt és időt spórolhatnak meg. Könnyebben el tudják dönteni egy antropológiai mérés után, hogy hova érdemes elvinni sportolni a gyermeket.
Nagy meglepetések születnek, hisz sokszor előfordul, hogy a szülő olyan sportot talál ki gyermekének, amit annak idején szívesen űzött volna, de azt nem veszi számításba, hogy gyermeke testalkata annak az adott sportágnak nem felel meg. A legjobb szándék mellett követünk el hibát, ha ezeket a tényezőket nem vesszük figyelembe. Évek múltán csalódunk mi is és a gyermekünk is. Mindez elkerülhető egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal. Érdemes megfontolni, hisz egy harmonikusabb, boldogabb gyermekkort biztosíthatunk gyermekeinknek!
