A testalkati vizsgálatok célja, hogy az alkati jellemzőket több oldalról elemezve, mind szélesebb körű ismereteket szerezve olyan tanácsokat tudjunk adni, amelyek egyrészt a sportágválasztást, másrészt az életmódbeli javaslatokat alátámasztják.

Jelen mérések alapján az alábbi testalkati paraméterekről kapunk átfogó képet. Néhány paraméter csak gyermekek mérésekor értelmezhető, amit külön jelzünk is.

Ha nem csak az eredmények értelmezése érdekel, hanem szeretnéd, hogy gyermeked adottságait méréssel nézzük meg, itt találod a szolgáltatást:

antropometriai vizsgálat gyerek sportágválasztáshoz

DC, Naptári életkor: a születés és a vizsgálat időpontjából számolható, két tizedes pontossággal kifejezett korérték.

BF, Biológiai kor: a morfológiai korral fejezzük ki. Az adott egyén szervezetének aktuális funkcióérettségét jellemzi. Jelentősége abban áll, hogy ismeretében reálisan tudjuk értékelni a teljesítményeket. A biológiai korbecslő eljárás a magyar népesség átlagaihoz hasonlítja az adott testalkati paramétereket, és az ettől való eltérést mutatja ki.

Ha a biológiai korban előretartás mutatkozik, az egyén általában a korosztályának átlagánál jobban terhelhető, illetve jobb teljesítmény várható tőle a naptári korra általában jellemző értékeknél. Ilyen értelemben „kevesebb jelentőséggel” bír a pozitív irányú eltérés, mint az elmaradás.

Abban az esetben, ha a biológiai kor egy évvel, vagy annál nagyobb mértékben elmarad a naptári korértékétől – ezt jelentős elmaradásnak ítéljük. Arra figyelmeztet minket, hogy az egyéni fejlődésmenetben mutatkozó kismértékű különbségeken túl valamilyen más ok is szerepet játszhat a testméretekben is mérhető elmaradásban. Ilyen okok lehetnek például:

  • a gyermekkori hosszabban tartó betegség,
  • anyagcsere betegségek, nem kielégítő táplálkozás,
  • szellemi, pszichikai, vagy fizikai túlterhelés, stb.

Az okok feltárását követően a tünetek enyhítésére, megszűntetésére van lehetőségünk.

A testnevelésben, és a sportban a megfelelő terhelés adagolás lehet az a módszer, amely segítséget jelenthet a nagy fejlődési deficit csökkentésében.

Metrikus index: A testalkat megismerésére azért van szükség, mert az öröklött tulajdonságok, és az aktuálisanmérhető paraméterek alapján következtetni tudunk a gyermek harmónikus fejlődésére. Az öröklött tulajdonságok leírására az általunk számolt mutatók közül a metrikus index alkalmas. Ennek értéke minél negatívabb (például -1,8, vagy kevesebb), annál nyúlánkabb (leptomorf) testalkatú a gyermek. Minél kevésbé negatív ez az érték, (pl. -0,8 és több), annál inkább kevésbé nyúlánk (piknikus) testarányok jellemzők.

A piknikus jellegű testfelépítéssel az átlagosnál nagyobb testüregek párosulnak, amelyek nem csak a benne elhelyezkedő szervek morfológiája miatt, hanem a működésük szempontjából is meghatározóak lehetnek. Általános tapasztalat szerint a piknikus (-abb) testfelépítésűek hajlamosabbak a zsírfelvételre, és ez már gyermekkorban is igaz. Ez a tény megalapozhatja a későbbi, felnőttkorban megfigyelhető/fennmaradó elhízást, amelynek kedvezőtlen hatásai közismertek, az életminőséget hátrányosan befolyásolóak lehetnek. Az öröklött alkat, és testzsír tartalom között statisztikai összefüggés van.

Az értékelő lapon találhatók azok az értékek, amelyek a plusz kilók számát adják meg. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek az értékek tájékoztató jellegűek, a sportolói átlagokat figyelembevéve kerülnek meghatározásra.

Szigorúan tilos a növekedésben lévő gyermeknél a fogyókúrázás!!

Tapasztalataink szerint elsősorban az öröklött alkati tulajdonságok hatása mellett a nem megfelelő mennyiségű, és minőségű táplálkozás okozhat súlytöbbletet már gyermekkorban. Az antropometriai vizsgálatoknak tehát az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az esetleges kedvezőtlen tendenciákra. Általános javaslat, hogy a gyerekek napi többszöri (4-5) étkezés során vegyék magukhoz a szükséges tápanyagokat, kerülve az „üres kalóriákat” – cukrozott üdítők, nassolás, stb.  valamint az egészséges fejlődéshez mozgást is biztosítani kell számukra.

Plasztikus index: a plasztikus index értéke a csont-izomrendszeri fejlettséget mutatja meg. Minél nagyobb értékű az index, annál fejlettebb az egyén. A testösszetétel többoldalú jellemzésére szolgál a négy testösszetevő – csont-, izom-, zsír-, zsigeri szervek (rezidum) arányának megállapítása Drinkwater és Ross ajánlásai alapján.

A megfelelően aktív gyermekek már kisiskolás korban megközelítik, vagy elérhetik a 40 % körüli izomarányt. A lányok esetében valamivel alacsonyabb értékeket tapasztalunk, amely különbség az életkorral előrehaladva mindinkább kifejezettebbé válik. A csontarány értékek az életkor növekedésével párhuzamosan csökkenő tendenciát mutatnak. Kismértékű, az életkorral növekvő eltérés itt is a fiúk nagyobb értékeivel jellemezhető.

A zsigeri szervek arányát becslő értéket vizsgálatainkban külön nem értékeljük, mert a sport vonatkozásában nincs jelentősége.

A morfológiai korral becsült biológiai fejlettség mellett a felnőttkori termet előrejelzését is elvégezzük.

A várható felnőttkori testmagasságot 3 cm-es értéktartománnyal becsüljük, tehát plusz/mínusz 1,5 cm-en belül adjuk meg.

Általában javasolt a termetbecslések egy évvel későbbi megismétlése a különböző sebességű fejlődési szakaszok eltéréseinek kizárására.

A sportágválasztás szempontjából lényegesnek számító szempont egyrészt az öröklött testalkati tulajdonságokat tükröző metrikus index, a plasztikus index, valamint az életmódbeli szokásokra utaló testzsírtartalom.

Azoknál a gyerekeknél (, és természetesen felnőtteknél is), akik kevésbé nyúlánk testalkattal, de megfelelően fejlett izomrendszerrel rendelkeznek, inkább az erő jellegű egyéni sportágak javasolhatók.

A nyúlánkabb testarányok esetén a kevesebb testzsír aránnyal rendelkezőknél a labdajátékok, csapatsportok ajánlhatók, természetesen figyelembe véve az érdeklődést, az idegrendszeri tulajdonságokat (gyorsaság, ügyesség, reakciókészség stb.) is.

A lányok esetében a szélsőségesen nyúlánk alkat inkább az esztétikai sportágak felé irányítja a figyelmet. Általában elmondható, hogy a nagy terjedelmű, a nagy erőkifejtést igénylő sportágakra a szélsőségesen nyúlánk alkatúak kevésbé alkalmasak.