A testalkati vizsgálatok célja, hogy az alkati jellemzőket több oldalról elemezve, mind szélesebb körű ismereteket szerezve olyan tanácsokat tudjunk adni, amelyek egyrészt a sportágválasztást, másrészt az életmódbeli javaslatokat alátámasztják.
Jelen mérések alapján az alábbi testalkati paraméterekről kapunk átfogó képet. Néhány paraméter csak gyermekek mérésekor értelmezhető, ami külön jelzünk is.
DC, Naptári életkor: a születés és a vizsgálat időpontjából számolható, két tizedes pontossággal kifejezett korérték.
BF, Biológiai kor: a morfológiai korral fejezzük ki. Az adott egyén szervezetének aktuális funkcióérettségét jellemzi. Jelentősége abban áll, hogy ismeretében reálisan tudjuk értékelni a teljesítményeket. A biológiai korbecslő eljárás a magyar népesség átlagaihoz hasonlítja az adott testalkati paramétereket, és az ettől való eltérést mutatja ki.
Ha a biológiai korban előretartás mutatkozik, az egyén általában a korosztályának átlagánál jobban terhelhető, illetve jobb teljesítmény várható tőle a naptári korra általában jellemző értékeknél. Ilyen értelemben „kevesebb jelentőséggel” bír a pozitív irányú eltérés, mint az elmaradás.
Abban az esetben, ha a biológiai kor egy évvel, vagy annál nagyobb mértékben elmarad a naptári korértékétől – ezt jelentős elmaradásnak ítéljük. Arra figyelmeztet minket, hogy az egyéni fejlődésmenetben mutatkozó kismértékű különbségeken túl valamilyen más ok is szerepet játszhat a testméretekben is mérhető elmaradásban. Ilyen okok lehetnek például:
- a gyermekkori hosszabban tartó betegség,
- anyagcsere betegségek, nem kielégítő táplálkozás,
- szellemi, pszichikai, vagy fizikai túlterhelés, stb.
Az okok feltárását követően a tünetek enyhítésére, megszűntetésére van lehetőségünk.
A testnevelésben, és a sportban a megfelelő terhelés adagolás lehet az a módszer, amely segítséget jelenthet a nagy fejlődési deficit csökkentésében.
Metrikus index: A testalkat megismerésére azért van szükség, mert az öröklött tulajdonságok, és az aktuálisanmérhető paraméterek alapján következtetni tudunk a gyermek harmónikus fejlődésére. Az öröklött tulajdonságok leírására az általunk számolt mutatók közül a metrikus index alkalmas. Ennek értéke minél negatívabb (például -1,8, vagy kevesebb), annál nyúlánkabb (leptomorf) testalkatú a gyermek. Minél kevésbé negatív ez az érték, (pl. -0,8 és több), annál inkább kevésbé nyúlánk (piknikus) testarányok jellemzők.
A piknikus jellegű testfelépítéssel az átlagosnál nagyobb testüregek párosulnak, amelyek nem csak a benne elhelyezkedő szervek morfológiája miatt, hanem a működésük szempontjából is meghatározóak lehetnek. Általános tapasztalat szerint a piknikus (-abb) testfelépítésűek hajlamosabbak a zsírfelvételre, és ez már gyermekkorban is igaz. Ez a tény megalapozhatja a későbbi, felnőttkorban megfigyelhető/fennmaradó elhízást, amelynek kedvezőtlen hatásai közismertek, az életminőséget hátrányosan befolyásolóak lehetnek. Az öröklött alkat, és testzsír tartalom között statisztikai összefüggés van.
Az értékelő lapon találhatók azok az értékek, amelyek a plusz kilók számát adják meg. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek az értékek tájékoztató jellegűek, a sportolói átlagokat figyelembevéve kerülnek meghatározásra.
Szigorúan tilos a növekedésben lévő gyermeknél a fogyókúrázás!!
Tapasztalataink szerint elsősorban az öröklött alkati tulajdonságok hatása mellett a nem megfelelő mennyiségű, és minőségű táplálkozás okozhat súlytöbbletet már gyermekkorban. Az antropometriai vizsgálatoknak tehát az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az esetleges kedvezőtlen tendenciákra. Általános javaslat, hogy a gyerekek napi többszöri (4-5) étkezés során vegyék magukhoz a szükséges tápanyagokat, kerülve az „üres kalóriákat” – cukrozott üdítők, nassolás, stb. valamint az egészséges fejlődéshez mozgást is biztosítani kell számukra.
Plasztikus index: a plasztikus index értéke a csont-izomrendszeri fejlettséget mutatja meg. Minél nagyobb értékű az index, annál fejlettebb az egyén. A testösszetétel többoldalú jellemzésére szolgál a négy testösszetevő – csont-, izom-, zsír-, zsigeri szervek (rezidum) arányának megállapítása Drinkwater és Ross ajánlásai alapján.
A megfelelően aktív gyermekek már kisiskolás korban megközelítik, vagy elérhetik a 40 % körüli izomarányt. A lányok esetében valamivel alacsonyabb értékeket tapasztalunk, amely különbség az életkorral előrehaladva mindinkább kifejezettebbé válik. A csontarány értékek az életkor növekedésével párhuzamosan csökkenő tendenciát mutatnak. Kismértékű, az életkorral növekvő eltérés itt is a fiúk nagyobb értékeivel jellemezhető.
A zsigeri szervek arányát becslő értéket vizsgálatainkban külön nem értékeljük, mert a sport vonatkozásában nincs jelentősége.
A morfológiai korral becsült biológiai fejlettség mellett a felnőttkori termet előrejelzését is elvégezzük.
A várható felnőttkori testmagasságot 3 cm-es értéktartománnyal becsüljük, tehát plusz/mínusz 1,5 cm-en belül adjuk meg.
Általában javasolt a termetbecslések egy évvel későbbi megismétlése a különböző sebességű fejlődési szakaszok eltéréseinek kizárására.
A sportágválasztás szempontjából lényegesnek számító szempont egyrészt az öröklött testalkati tulajdonságokat tükröző metrikus index, a plasztikus index, valamint az életmódbeli szokásokra utaló testzsírtartalom.
Azoknál a gyerekeknél (, és természetesen felnőtteknél is), akik kevésbé nyúlánk testalkattal, de megfelelően fejlett izomrendszerrel rendelkeznek, inkább az erő jellegű egyéni sportágak javasolhatók.
A nyúlánkabb testarányok esetén a kevesebb testzsír aránnyal rendelkezőknél a labdajátékok, csapatsportok ajánlhatók, természetesen figyelembe véve az érdeklődést, az idegrendszeri tulajdonságokat (gyorsaság, ügyesség, reakciókészség stb.) is.
A lányok esetében a szélsőségesen nyúlánk alkat inkább az esztétikai sportágak felé irányítja a figyelmet. Általában elmondható, hogy a nagy terjedelmű, a nagy erőkifejtést igénylő sportágakra a szélsőségesen nyúlánk alkatúak kevésbé alkalmasak.