Kerekdedségi mérőszámot jelöl a metrikus index. A metrikus index különböző alkatvariánsokat, testarányokat jellemzi, és számszerűsíti. Az adott arányokhoz társulnak a mozgatórendszeri fejlettséget bemutató plasztikus index értékei. A metrikus és plasztikus index együttes értelmezése alapján különböző növekedési típusváltozatok (ritkábban tiszta testösszetétel, gyakrabban kevert) lehetségesek.

Conrad féle szomatotipizálás

A metrikus index a Conrad féle alkat elemzési vagy szomatotipizáló módszer egyik mutatója. Alapvetően az alkatmeghatározáshoz a metrikus és a plasztikus indexet együtt kell értelmezni. Felnőttek esetében derékszögű koordinátarendszerben, gyermekek esetében az egyes korcsoportoknak megfelelően elkészített táblázat segítségével.

A módszer kidolgozásának tudományos alapjai azonban megengedik, hogy az indexeket önmagában is értékeljük, amennyiben nem az egyénre jellemző fő alkatmeghatározás a fő cél.

A metrikus szó a metria, mérhető tudomány szóból eredeztethető. A metrikus index kiszámításához – az antropometriai vizsgálat részeként megmért – következő testadatok szükségesek:

  • a mellkas szélessége (nem a mellkas körfogat, hanem speciális eszközzel, tapintókörzővel a két hónalj alatt mért bordák közti távolság),
  • a mellkas mélysége (szintén speciális eszközzel mért testadat, a mellkas elülső része, a szegycsont ás a háti részen ugyanabban a síkban mért pont távolsága), valamint
  • a testmagasság.

Metrikus index

A metrikus index egy testmagasság relatív mérőszám. Ez azt jelenti, hogy a testmagasság függvényében változik. A kapott mérési értékeket a megfelelő képletbe behelyezve nők és férfiak esetében eltérő állandókat és szorzókat használva kapjuk meg a végső számot, a metrikus indexet.

A kapott index valójában egy kerekdedségi-nyúlánksági mutató, annak ellenére, hogy az értékek alapján főleg a mellkas kerekdedségét jellemzi.

Számos testalkati módszerrel összehasonlító tanulmány eredményeként ez az érték szignifikánsan, vagyis egyértelműen összefüggést mutatott a kretschmari meghatározás szerinti piknikus és nyúlánk típusú emberek csoportjával. Vagyis az, akinek a Conrad féle módszer alapján számított metrikus index értéke a pozitív tartományba tartozik, más módszerekkel a piknikus csoportba volt sorolható.

Minél negatívabb tartományba esik a metrikus index, annál inkább a leptoszom mutatók voltak dominánsak az egyénre. Vagyis a metrikus index a piknomorf és a leptomorf értéktartomány között mozog egy függőleges tengely mentén.

A metrikus index korlátozottan ugyan, de önmagában is alkalmas egy ember alkati jellemzésére. Így segíthet abban, hogy kevesebb testadat lemérésével lehessen meghatározni, hogy az egész testre a piknikus, hízékony, a metromorf, atlétikus vagy a leptomorf, nyúlánk testalkati mutatók a jellemzőbbek.

A metrikus index alkalmas nagy mennyiségű adat gyűjtésére

A módszerrel könnyedén lehet rövid idő alatt nagy mennyiségű adatot gyűjteni és a mérésekből kapott eredményekből leírást készíteni egy-egy embercsoport antropometriai tulajdonságairól. A nagyobb embercsoportok, nemzetek lemérésekor ez nagy jelentőséggel bír, hiszen nem mindegy, hogy egy vizsgálat mennyi ideig tart egy fontosabb kutatásnál vagy különböző hatások okozta változások vizsgálatánál, embercsoportok összehasonlításánál.

Sportegyesületek, csapatok esetében természetesen minél több adat és információ van a birtokunkban annál több segítséget lehet nyújtani az eredményes mozgás, versenyzés érdekében, ezért érdemes a teljes antropometriai vizsgálatot elvégeztetni. Minél részletesebben szeretnénk figyelembe venni az alkat egyedi sajátosságait, annál több alkati mutató ismerete, vizsgálata szükséges.

Ezért a metrikus index önálló értelmezése, gyakorlati hasznosítása, hozzáértő szakember, edző, antropológus tudását igényli.

Az alábbi táblázat például egy vidéki város valamennyi általános iskolájában tanuló fiúknak a vizsgálata alapján készült. A táblázatban jól látható, hogy milyen maximum és minimum értékeke között tud változni a metrikus index. Illetve az is, hogy a korral hogyan változik annak normál vagy átlagosnak nevezhető értéke. A táblázat nem reprezentatív Magyarországra nézve, de Mészáros János munkássága révén rendelkezésre állnak megfelelő táblázatok.

Forrás: Szakály Zsolt Károly: Testalkat, testösszetétel és motorikus teljesítmény jellemzők vizsgálata Doktori értekezés, 2008