A női futball Magyarországon még mindig meglehetősen gyerekcipőben jár, holott a világ egyes részein, például az Egyesült Államokban népszerűbb, mint a férfiak játéka. Pedig Magyarországon is egyre több nőt érdekel a futball, úgyhogy éppen itt az ideje megismerkedni a női labdarúgás múltjával és jelenével, hátha valaki kedvet kap hozzá.

Annál is inkább, mert a sport, a mozgás nagyon fontos, és a futball egyike a legkevesebb eszközt igénylő sportágaknak, hiszen csak egy labda kell hozzá.

Lássuk tehát, honnan is indult a női labdarúgás, és hol tart ma Magyarországon és a nagyvilágban! Ígérjük, lesz pár meglepetés!

A női labdarúgás története, kialakulása

Talán furcsán hangzik, de a nők már az ókori Kínában is játszottak a futballhoz hasonló játékot, ám ezt érdemes egy kicsit félretennünk, hiszen a férfiak esetében is sokkal inkább az európai elterjedéstől számítják a kezdeteket.

Nyilván senkit sem fog meglepni, hogy a női foci is a sportág őshazájának számító Egyesült Királyságból indult el, és bár Skóciában már az 1790-es évekből is jegyeztek fel mérkőzést, az első hivatalosnak számító női labdarúgó-mérkőzést 1892-ben játszották le Glasgowban (hivatalosnak azért nevezzük, mert a Skót Labdarúgó-szövetség annak ismeri el).

Angliában az első női labdarúgó mérkőzést 1895-ben játszották, míg az első klub egy évvel korábban alakult a romantikus nevű Nettie Honeyball jóvoltából – ez volt a British Ladies’ Football Club.

Nyugat Európában csak az I. világháború idején lett népszerű a sportág a nők körében, Franciaországban például 1916-ban alakult meg az első női futball-klub, majd következett Dánia, Németország és Spanyolország.

Foglaljuk gyorsan össze a női foci első korszakának legfontosabb dátumait!

  • 1892 – az első hivatalos mérkőzés a skóciai Glasgowban
  • 1894 – megalakul az első klub Angliában
  • 1895 – az első női mérkőzés Angliában
  • 1916 – az első női klub megalakulása Franciaországban

A női futball első csúcskorszaka és egy különös tiltás

Az I. világháború alatt megszerzett népszerűség bőven kitartott a békekötést követő években is, sőt, egyre népszerűbb lett. A korszak angliai sztárcsapata, a prestoni Dick, Kerr’s Ladies volt.

Itt érdemes egy pillanatra megállnunk, mert a klub története nagyon jól jellemzi a korszakot és a női futball akkori megítélését. A Dick, Kerr’s Ladies 1917-ben alakult, és egészen 1965-ig működött. A közel 50 év alatt 828 lejátszott mérkőzéséből 758-at megnyert, 46 alkalommal játszott döntetlent és 24-szer kikapott.

A klub még mai szemmel is elképesztő nézőszámokat hozott, ők játszották az első nemzetközi női futballmeccset, amikor 1920-ban 2-0-ra nyertek egy francia csapat ellen – 25 ezer néző előtt!

Ugyanebben az évben a jórészt a Dick, Kerr’s Ladies tagjaiból összeállított angol női csapat egy skót válogatottal mérkőzött meg és nyert 22-0-ra. A csapat népszerűsége akkora volt (a legtöbb nézőt hozó mérkőzésen 53 ezer ember előtt léptek pályára), hogy az már a szövetségnek is szúrni kezdte a szemét, így 1921-ben eltiltotta a női csapatokat a tagklubok pályáinak és stadionjainak használatától, és ez a tiltás egészen 1971-ig érvényben volt.

Az indoklás? A szövetség szerint a női futball „ízléstelen”. A lépésre válaszul a nők attól kezdve rögbipályákon rendezték a mérkőzéseket.

A női foci újjászületése

A döntés alaposan visszavetette a női futballt, aminek nagyon jót tett az angol férfiak 1966-os világbajnoki címe, rá három évre ugyanis megalakult a női szövetség, az FA (az angol labdarúgó szövetség) pedig 1971-ben feloldotta a fél évszázados tiltást, ám ezt megelőzően 1969-ben Olaszországban már megrendezték az első nem hivatalos nemzetek közötti tornát.

Az 1970-es években a női labdarúgás súlypontja áthelyeződött az európai kontinensre, az évtized elején Olaszország lett az első, ahol megjelent a(z egyelőre csak részidős) profizmus a nők között is.

Fontos időpontok a nyolcvanas évekből

  • 1984 – az első nem hivatalos Európa-bajnokság (1987-ben és 1989-ben is tartottak egyet-egyet)
  • 1985 – megalakul az Egyesült Államok női válogatottja
  • 1989 – Japánban létrejön a világ első félprofi női labdarúgó-ligája

A női labdarúgás legfontosabb tornái

A nagy áttörést az 1991-es év hozta meg az női labdarúgás számára, ekkor rendezték ugyanis az első hivatalos Európa-bajnokságot és világbajnokságot egyaránt. Előbbit Dániában és Németország nyerte (a döntőben a norvégokat legyőzve), utóbbit Kínában és az Egyesült Államok diadalmaskodott (ismét csak a norvégok voltak a szenvedő fél).

Az Európa-bajnokság

Az Európa-bajnokságot 1991-1997 között kétévente rendezték meg, majd 2001-től négyévente. Az 1993-mas volt az egyetlen, amit nem a németek nyertek, egyébként a torna teljes mértékben német felségterületnek számít.

A világbajnokság

Az első hivatalos világbajnokságot tehát Kínában rendezték 1991-ben, azóta minden negyedik évben tartják. Sokkal kiegyensúlyozottabb vetélkedés, mint az Eb, eddig háromszor az amerikaiak, kétszer a németek nyerték, és egyszer-egyszer hódította el Norvégia és Japán.

Olimpia

Az olimpia műsorára 1996-ban került fel a női foci, és a férfiakkal ellentétben (ahol elsősorban a 23 éven aluliak terepe) a legjobbak szerepelhetnek rajta. Az azóta megrendezett hat tornából négyet az Egyesült Államok nyert, Norvégia 2000-ben, Németország pedig idén tudott győzni.

Női futball Magyarországon

Magyarországon már az I. világháború előtt próbálkoztak a női labdarúgás meghonosításával, az első csapat a Szegedi Testgyakorló Kör volt 1912-ben. A háború után még voltak kezdeményezések, ám ezek elhaltak.

A női foci 1970-ben kapott erőre Magyarországon, amikor megalakult a Femina, majd több csapat (FŐSPED-Szállítók, Vasas) is.

Fontosabb mérföldkövek:

  • 1971 – az első kelet-nyugati bajnokság
  • 1984 – első országos bajnokság
  • 1985 – az első válogatott mérkőzés (Magyarország – NSZK 1:0)
  • 1992 – első női Magyar Kupa
  • 1993 – első Szuperkupa (Renova–Pécsi Fortuna 4–0)
  • 1999, 2001, 2003 – világbajnoki selejtező csoportelsőség

Ennyit tehát dióhéjban a női foci történetéről. Ha érdekel a sportág, azon belül is a gyerekfoci és annak edzésmódszerei, akkor olvasd el az erről szóló cikkeinket is!

(Fotó: pixabay.com/Ben_Kerckx)