Nemzetközileg is elismert szakember, aki sportolókon, fegyveres testületek tagjain elvégzett, közel százezer mérésből rengeteg információ kapott és elemzett eddig, az elmúlt harminc évben. Az általa vezetett laboratóriumban a mai mérésekkel előre meg lehet határozni a várható testmagasságot, testtömeget, de ami fontos, teljes képet kaphatunk a sportágválasztásnál, vagy akár egy sportágon belül az adott posztok kiválasztására.

Erről Petrekanits így vélekedett egy, a Népszabadságban megjelent interjúban:
“Egy gyerekről hétévesen szinte bizonyosan megmondható, hogy alkalmas-e az élsportra, s ha igen, melyikre. Nálunk a legfőbb probléma a csekély merítési lehetőség, tehát az egyes sportágakban tevékenykedők nem engedhetik meg maguknak, hogy bárkit is máshová tanácsoljanak – magyarázza Petrekanits. – Pedig a tudatos kiválasztás lenne a legfontosabb, hiszen egy csomó energiát spórolhatnánk a továbbiakban: kizárólag abba érdemes időt, energiát és pénzt ölni, aki biológiailag alkalmas, ráadásul tehetséges is.”

Az utánpótlás kiválasztással foglalkozó szakemberek olyannyira támaszkodnak a véleményére, hogy ma már szinte minden valamirevaló tehetséges gyermek a keze alá kerül 10-14 éves kor között, hiszen a klubok és az edzők azt várják, hogy a laboratórium segítsen nekik a kiválasztásban. Egyszerű példánál maradva, nyilván nem jó, ha egy várhatóan alacsony gyereket kapusnak nevelnek, vagy egy könnyű, de gyors fiút védőnek képeznek – írtuk róla legutóbbi listánkon.

Petrekanits képességei és módszerei azóta semmivel nem lettek rosszabbak, mégis úgy tűnt, a hazai labdarúgás kevésbé támaszkodik majd tudására – önhibáján kívül. Úgy tűnt, hogy ezen a téren is egyfajta hatalomátvétel veszi kezdetét, hiszen Jámbor László korábbi fejlesztési igazgató új módszereket szeretett volna meghonosítani. Ennek lényege az volt, hogy a játékosokra az edzéseken is különféle műszereket szereltek, amik mindent mértek, és a labdarúgók pulzus és GPS adatait továbbították valós időben egy távoli számítógépre. Jámbor szerint ez a fajta módszer alkalmas arra, hogy megállapíthassák, jó vagy rossz volt-e az adott labdarúgók edzésmunkája.

A módszer hitelességét eleinte is többen megkérdőjelezték, hiszen a szakemberek szerint nem mérvadó, hogy például egy műfüves pályán, hidegben megrendezett foglalkozáshoz képest egy nyáron, normális körülmények között megtartott mérés milyen különbségeket mutat, hiszen az esetlegesen megváltozott adatok nem a pontos képet festik le.

Jámbor szerint a módszer azonban jó volt, a “TF”-en ennek hasznosságáról „ellentmondást nem tűrően” előadást is tartott, amikoris a jelenlévő Petrekanits Máté nyíltan szembeszállt vele, és olyan jellegű szakmai kérdéseket, felvetéseket fogalmazott meg, amire nem kapott megnyugtató válaszokat, az előadó pedig nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az általa meghonosítani kívánt módszerekre van szüksége a magyar labdarúgásnak. Petrekanits akkori kiállása már-már legendás sztorivá duzzadt a szakmán belül, hiszen kiállásával megkérdőjelezte a már-már csodamódszerként beharangozott újítás sikerességét.

 

Befolyása a magyar futballra:

Elsősorban a jövő futballgenerációjára, vagyis annak összetételére van hatással a munkája. A jelen tehetségeiről és a jövő kiválasztottjairól az ő módszerei, mérései alapján hoznak döntést, így munkássága alapvetően befolyásolja a tehetségkutatást, kiválasztást. Az egyre inkább terjedő akadémiák előszeretettel viszik hozzá a fiatal tehetségeket, hiszen a kiválasztásnak a legtöbb helyen kulcsszerepe van, egyre több helyen fontos az, hogy ha valaki(k)be pénzt „ölnek bele”, akkor azok valóban olyanok legyenek, akikről a későbbiekben nem derül ki, hogy fizikai adottságaik nem megfelelőek a profi futballra.

Forrás: pepsifoci.hu