Mit jelent az antropometria?

Az antropometria az emberi test mérhető jellemzőinek vizsgálata. Ide tartozik többek között a testmagasság, a testtömeg, a testarányok, a végtaghosszok, a kerületi méretek, a csontszélességek, a bőrredővastagságok és a testösszetétel elemzése.

A sportban az antropometriai mérések azért hasznosak, mert objektív képet adnak a testalkati adottságokról, a biológiai fejlettségről és arról, hogy egy gyermek vagy sportoló testi jellemzői milyen sportági követelményekhez illeszkedhetnek jobban.

Mit jelent az antropometria a gyakorlatban?

A gyakorlatban az antropometria azt jelenti, hogy meghatározott mérési pontok és mérőeszközök alapján számszerű adatokat gyűjtünk az emberi testről. Nem benyomásokra, ránézésre vagy „ránézésre sportos” típusú megállapításokra épít, hanem mérhető adatokra.

Ilyen adat lehet például a testmagasság, testtömeg, vállszélesség, csípőszélesség, mellkasmélység, végtaghossz, kerületi méret, bőrredővastagság vagy testösszetételi mutató. Ezek együtt adnak képet arról, hogy valakinek milyen testarányai, testalkati jellemzői és fejlődési sajátosságai vannak.

Miért fontos az antropometria a sportágválasztásban?

Gyermekkorban az azonos életkor nem jelent azonos biológiai fejlettséget. Két tízéves gyermek között jelentős különbség lehet testmagasságban, végtaghosszban, izomzatban, testösszetételben, érési ütemben és mozgásos adottságokban.

Ezért a sportágválasztásnál nem elég azt nézni, hogy a gyermek jelenleg magas, gyors, erős vagy ügyes. Fontosabb kérdés, hogy milyen testalkati irányba fejlődik, milyen sportági követelményekhez illeszkedhetnek az adottságai, és mely mozgásformákban lehet tartós sikerélménye.

Az antropometriai mérés ebben nem dönt helyette, hanem objektív szakmai támpontot ad. Segít különbséget tenni pillanatnyi fejlettség, biológiai érés és hosszabb távon értelmezhető testalkati adottság között.

Ha a kérdés már nem csak az, hogy mit jelent az antropometria, hanem az is, hogy milyen sportot válasszunk a gyereknek, akkor az antropometriai adatok a sportágválasztási tanácsadás egyik fontos szakmai támpontját jelenthetik.

Melyik tudomány területéhez kapcsolódik az antropometria?

A humánbiológiát másképpen nevezik még antropológiának is (ezzel már kicsit közelebb jutottunk az antropometria szó jelentésének megfejtéséhez). Nagyon fontos tudni, hogy az antropológia csak egészséges embereket vizsgál és betegekkel, kóros dolgokkal nem foglalkozik.

Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy bár egyéneket vizsgál, de inkább csoportokra vonatkozóan tesz megállapításokat, amelyekből aztán természetesen lehet következtetéseket levonni az egyénekre vonatkozóan is. Az emberek annyira egyediek, sok pici különbségekkel, hogy annyiféle csoportosítás, elnevezés nem lehetne, ahány félék vagyunk és az nem is segítené a tudomány felhasználását, ezért szükséges csoportokat alkotni.

A csoportokra vonatkozó megállapítások, statisztikák azonban jól felhasználhatók az egyén szempontjából. Legegyszerűbben ezt úgy lehet elképzelni, hogyha megvizsgálják az első osztályos egészséges gyerekek egy csoportját különböző mérésekkel, akkor a kapott adatok alapján el tudnak készíteni számukra az iskolába padokat és székeket, amik a legtöbb gyermek számára alkalmasak lesznek a kényelmes és egészséges egész napos üléshez.

Emellett mindig lesznek olyan gyerekek, akik magasabbak vagy rövidebb a lábuk, esetleg ducibbak és számukra ezek a padok nem lesznek megfelelőek.

Antropológia

Az antropológia és egyéb tudományok hasznosságát, kutatásainak eredményességét jelzi, hogy ma már egy elsős osztályban is a gyermekek méreteinek megfelelően különböző kategóriájú padok és székek vannak a gyermekek igényeinek megfelelően. És ez csak egyetlen példa abból a számtalan különböző területből, ahol az antropológia kutatásait hasznosítani tudják a gyakorlatban.

Számos, az egyénre vonatkozó kutatási eredmények is születnek, melyeket az emberek figyelembe véve egészségesebb, gazdaságilag, társadalmilag megfelelőbb életvitelt tudnak folytatni.

Az antropológiának két fő területe van. Az egyik a fizikai antropológia, ami az emberek mérhető adatait, testméreteit vizsgálja. Például a koponya méreteit a homlokszélességtől az arcmagasságig a rasszgenezis tudományágában vagy a testmagasságot és az ülőmagasságot, amiből a várható növekedési lökés idejére lehet következtetni.

A másik fő terület a kulturális antropológia, ami az emberek kulturális életével foglalkozik. Például vizsgálja az egyes kultúrák fejlődését, elterjedését a népcsoportok között vagy az egyes kultúrákra jellemző problémák, konfliktusok elemzéseivel a szakemberek javaslatokat tehetnek a különböző közösségekben a társadalmi problémák megoldására.

Az antropológia tudományos háttere

Az antropológiai kutatások során az ember genetikai, fiziológiai, morfológiai tulajdonságait vizsgálják. A genetikai kutatások az öröklődő tulajdonságokra vonatkoznak, amelyek már a születés előtt meghatározottak a megtermékenyítés során.

Ezeknek a genetikai adottságoknak az érvényre jutása azonban függ az egyént ért hatásoktól, amelyek már az anyaméhben érhetik a magzatot. Később pedig a születés után a fejlődéssel további környezeti hatások változtathatják azt, hogy amit genetikailag örökölt valaki, az mennyire jut érvényre, menyire tud kifejlődni vagy pedig menyire lesz elnyomva és így rejtve marad.

Gyermek fejlődés

A gyermek megszületése után nagyon sokféle tényező hat a gyermek fejlődésére. Az életmódi tényezők közül szinte mindegyik hatással lehet arra, hogy mi az, ami a genetikailag kódolt dologból érvényre jut. Ilyen tényezők például a táplálkozás, a mozgás, az alvás vagy a külső környezet, ahol felnő valaki. Valamint a pszichés hatások, amik érik a családban, az iskolában, munkahelyen, egyéb közösségekben, de egy súlyosabb, hosszan tartó betegség is komoly hatással lehet egy gyermek növekedésére. Ezek mind befolyásolják a fejlődést, a növekedést és azt, hogy az örökölt tulajdonságokból mi az, ami érvényre jut.

Olyan sokféle hatás érheti a gyereket a növekedése során, ami befolyásolhatja, hogy nehéz megmondani külső kinézetre, hogy kitől, mit örökölt, mik a genetikai jellemzői.

Ezért a fizikai antropológia olyan dolgokat vizsgál, amik:

• objektívek,
• mérhetőek,
• és számszerűsíthetőek.

A fiziológiai vagy élettani vizsgálatok során azokat a tényezőket is vizsgálják, amik az emberi fejlődésre vannak hatással. Így például a nemi érés különbözőségeit, a naptári életkortól való eltéréseket befolyásoló hatásokat.

Adatokat gyűjtenek arról, hogy mik azok, amikben az ugyanazon életkorú gyermekek egymástól eltérést mutatnak, és, hogy mik azok, amik befolyásolják a különböző testméretek és testi adottságok kialakulását.

Ezek az eltérések lehetnek testmagasságot vagy nemi fejlettséget érintő különbségek. Bármi, ami a test felépítésével kapcsolatos. Így például a fiziológiai érés szerinti életkor is meghatározható az antropometriai mérésekből megállapított biológia életkor vagy a csont fejlettségéből megállapított csontkor mellett a külső nemi jellegek megjelenésének mértékéből.

Ez pedig sokat segít a gyermek megfelelő támogatásában, fejlődésének elősegítésében. Természetesen emellett számos terület van, ahol a fizikai antropológia eredményei hasznosíthatóak.

Mi pontosan az antropometria?

Az antropológia tudományágai közé tartozik számos fura nevű tudomány, mint a:

• paleoprimatológia (őskori főemlősök tanulmányozásával foglalkozó terület),
• az auxológia (a fiatalok növekedésével foglalkozó szakterület),
• vagy az antropotaxonómia (az emberek rendszerezése a földrajzi rasszoknak megfelelően),

de közelítsünk a keresett fogalom, az antropometria felé. Az antropometria tudománya vagy másképpen a szomatometria a testi adatoknak a vizsgálatát jelenti, vagyis egy eszköz, amit az antropológia tudománya használ az adatok gyűjtésére.

Például a népesség alaki változásai a térben, – mármint, hogy milyen magasak vagy szélesek az emberek, vagyis mekkora helyet foglalnak el – a különböző eszközök ergonomiai tervezéséhez adhatnak segítséget.

Humánbiológia

Míg az emberek időbeli változásai a fejlődés vizsgálatához, biológiai variációk meghatározásához adnak segítséget. A humánbiológiai vizsgálati módszerek hasonlóan más tudományokhoz nemzetközileg elfogadott kutatási módszerek. Így azok eredményei, megfelelő értelmezéssel nagyon hasznosak az ember megismerésében mind elméleti, mind gyakorlati értelemben a képzett szakember számára.

A mérőeszközök némelyike hasonlít a mindennapi mérőeszközökhöz, mint a mérleg és a centiméter. Más eszközök pedig lehetnek speciális eszközök is, mint a caliper, amit a bőrredő mérésére használnak vagy a tapintókörző, amivel többek között a váll szélességet, a mellkas mélységet lehet pontosan megmérni.

Az azonban közös bennük, hogy mindennapi eszközökhöz képest sokkal pontosabb és megbízhatóbb mérések elvégzésére alkalmasak. Ezek az eszközök kalibrált és hitelesített mérési eszközök a pontosság biztosítása érdekében.

Az antropometria az ember morfológiai, vagyis külső jellegeinek mérését végzi.

Ezzel a módszerrel objektíven le lehet írni valakinek a kinézetét. Ezeket az adatokat egészséges emberekről nemzetközileg elfogadott módszerekkel gyűjtik, így az adatokból statisztikát készítve tudnak következtetéseket levonni bizonyos embercsoportokról, kor, nem vagy fizikai aktivitás, életmód szerint csoportosítva.

Az emberi tulajdonságok variabilitása miatt fontos, hogy ezek a mérések pontosan megismételhetőek és dokumentálhatóak legyenek. Ez teszi lehetővé, hogy az összegyűjtött mérési adatokat össze lehet hasonlítani, nagyobb embercsoportokról adatokat lehet összegyűjteni és feldolgozni. Ez teszi lehetővé, hogy az antropometria módszere megbízhatóan használható legyen a gyakorlatban és a kapott eredmények a legjobban használhatóak és a valóságot leíróak legyenek.

A pontos mérések során kapott adatok vizsgálata során az összefüggések keresése eredményeként növekedési, fejlődési táblázatok készülnek, amelyek nemre, korra vonatkoznak egy adott populáción belül. Ilyen például a gyermekeknél a percentilis táblázat, ami meghatározza, hogy a vizsgált egyén méretei, adatai egy adott csoporton belül az emberek hány százalékára jellemző legfeljebb.

A felvett külső adatok, méretek alapján lehetséges a morfológiai életkor megállapítása is, ami gyakran eltér az egyén kronológiai vagyis számított életkorától és ez sokat segíthet az egészséges fejlődésében.

Hogyan használjuk ennek a mérési módszernek a sportantropometriai részét a legideálisabb sportág kiválasztásához?

A kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosítása, vagyis az alkalmazott antropológia közé tartozik a sportantropológia. A sportantropológia az emberi test adatait felhasználva a testalkat meghatározását vizsgálja a különböző sportágak kapcsán.

Az egyes sportágakban sikeres emberek vizsgálataival, a testalkatuk, testméreteik, testmagasságuk adatainak gyűjtésével és kielemzésével információk gyűjthetőek arról, hogy az adott sportágban, milyen testi adottságok jellemzik a sportágban sikeres sportolókat.

A legegyszerűbb tulajdonság a testmagasság, melynek várható nagysága az antrpometriai mérések alapján 80% feletti valószínűséggel meghatározható. De az antropometria mérés segít a biológiai fejlettség, a testösszetétel vagy jellemző testalkat meghatározásában is.

A sportantropometriai mérés a testalkati adottságok, testarányok, testösszetétel és biológiai fejlettség értelmezésében segít. Gyermekeknél ez különösen hasznos lehet a sportágválasztásban, mert nem csak azt mutatja meg, milyen a gyermek pillanatnyi testalkata, hanem azt is, milyen testi jellemzők alapján érdemes sportágakat, mozgásformákat vagy akár csapatsportokon belüli szerepköröket mérlegelni.

A sportágválasztásnál nem csak a testalkat számít. Legalább ilyen fontos, hogy a gyermek szeresse az adott mozgásformát, jól érezze magát az edzéseken, és illeszkedjen hozzá a sportág közege. Más gyermeknek való egy csapatsport, másnak egyéni sport, megint másnak vízi, labdás, küzdő- vagy állóképességi jellegű mozgás.

A testalkati adottságok ebben nem kizárólagos döntési szempontok, hanem segítenek szűkíteni és ésszerűbbé tenni a választást. Így a sportágválasztás nem puszta megérzésre, divatra vagy véletlenre épül, hanem a gyermek érdeklődését és mérhető adottságait együtt veszi figyelembe.

A testalkati különbségek sportági jelentősége

A különböző testalkati jellemzők eltérő sportágakban jelenthetnek előnyt. Van, ahol a testmagasság, máshol a relatív izomtömeg, a hosszabb végtag, a kedvező testarány, a robbanékonyság vagy éppen az állóképességi alkat lehet fontosabb.

Ez nem azt jelenti, hogy egy mérés önmagában eldönti, ki milyen sportágban lehet sikeres. Azt viszont megmutathatja, hogy a gyermek testi adottságai milyen sportági követelményekhez illeszkedhetnek jobban, és hol lehet érdemes tovább keresni a számára megfelelő mozgásformát.

A várható testmagasság, a testösszetétel, az ízületi mozgékonyság, a fittségi tesztek eredményei és a gyermek sport iránti érdeklődése együtt adnak használható képet. Egyetlen adat önmagában kevés, több mérési és megfigyelési szempont együtt viszont már segíthet reálisabb sportági irányokat kijelölni.

Például ha egy gyermek kifejezetten szereti a csapatsportokat és a labdajátékokat, akkor nem az a kérdés, hogy „sportoljon-e labdával”, hanem az, hogy a testalkata, mozgásos adottságai és érdeklődése alapján mely labdás sportágak vagy szerepkörök lehetnek számára kedvezőbbek.

Ha a szülő bizonytalan abban, hogy milyen sportág illene jobban gyermekéhez, érdemes több szempontot együtt vizsgálni. A gyermek érdeklődése, mozgásos tapasztalata, eddigi sportélményei és antropometriai adatai együtt sokkal használhatóbb képet adnak, mint bármelyik tényező önmagában.

Ez különösen akkor hasznos, ha a gyermek még sportágválasztás előtt áll, sportágváltáson gondolkodik, vagy a szülő szeretné jobban érteni, hogy a jelenlegi sportág mennyire illeszkedik a gyermek testalkati adottságaihoz.

Milyen sportág illeszkedhet a gyermek testalkati adottságaihoz?