Plasztikus index

Conrad-féle alkatleíró módszer

A Conrad-féle szomatotipizáló, vagy alkatleíró módszer 1963-ban került a kutatások előterébe Klaus Conrad Der Konstitutionstypus könyvének megalkotásával.

A könyv elsősorban két fejlődési irány meghatározásával fejlettségi mutatónak, növekedési típusnak nevezi a testméretek alapján megalkotott indexeket. Az alaposan kidolgozott módszer által alkotott két index, a metrikus és a plasztikus index segítségével jól leírható a testfelépítés.

Amíg a metrikus index egy kerekdedségi, testarány jelző, addig a plasztikus index a mozgatórendszer fejlettségét mutató, testméretbeli jellemző. Szmodis és társai 1976-ban a metrikus index validálása során bebizonyították, hogy ez a mutató az egész test piknikus vagy nyúlánk típusát is megmutatja. A metrikus index a függőleges tengely mentén mozog pozitív irányban (nem csak pozitív értékben, hiszen a szám lehet negatív is) a piknomorf, hízékony típus értéktartomány felé, negatív irányban haladva pedig a leptomorf, nyúlánk testalkat típus felé.

Plasztikus index

A plasztikus index pedig a vízszintes tengely mentén balról a hypoplasztikus irányból jobbra haladva a hyperplasztikus irányba segít meghatározni a testalkatot a csont és izomrendszer fejlettsége révén.

A Conrad féle indexek értékeiből felnőttek esetében így egy derékszögű koordináta rendszerben elhelyezhetőek a különböző alkattípusok az alábbiak szerint csoportosítva, míg gyerekeknél Mészáros János és Mohácsi János által elkészített életkor és nem szerint változó táblázatot kell használni:

– metromorf-normoplasztikus (átlagosan nyúlánk és a csont-izomrendszeri fejlettség is fiziológiás középértékekhez közeli),

– leptomorf-normoplasztikus (a morfológiai alkat nyúlánk, de ehhez átlagosan fejlett mozgatórendszer társul),

– piknomorf-normoplasztikus (a morfológiai alkat inkább kerekded, de ehhez átlagosan fejlett mozgatórendszer társul),

– metromorf-hiperplasztikus (a morfológiai alkat nyúlánksága átlagos, de ehhez jól fejlett mozgatórendszer társul),

– metromorf-hipoplasztikus (a morfológiai alkat nyúlánksága átlagos, de ehhez gyengén fejlett mozgatórendszer társul),

– leptomorf-hiperplasztikus (a morfológiai alkat nyúlánk, de ehhez jól fejlett mozgatórendszer társul, az ilyen konstitúció általában a versenyszerűen sportoló felnőttek és fiatalok csoportjaiban gyakoribb, de nem gyakori),

– leptomorf-hipoplasztikus (a morfológiai alkat nyúlánk, de ehhez gyengén fejlett mozgatórendszer társul),

– piknomorf-hiperplasztikus (a morfológiai alkat zömök, kerekded, de ehhez jól fejlett mozgatórendszer társul, ez a kategória még a rendszeresen sportolók mintáiban is ritka),

– piknomorf-hipoplasztikus (a morfológiai alkat zömök, kerekded és ehhez gyengén fejlett mozgatórendszer társul).

Conrad féle alkat tipizálás

A Conrad féle alkat tipizálás a növekedési mutatókon alapszik. Elsősorban a fejlődésbiológiai szempontokat tekintette a kutatás alapjainak. Ezért a módszer a mai napig jól jellemzi és szignifikáns kapcsolatot mutatható ki számos vizsgálat esetében a hyperplasztikus gyerekek és a jó teljesítmény között.

Azonban mára ez gyakran társul elhízottsággal vagy a biológiai korban előre haladottsággal, ami azt is jelenti, hogy gyakran csak kortársaikhoz képest jobb a teljesítményük, de a későbbi időszakban a teljesítményük nem lesz olyan kiugró.

Antropológiailag is megfelelően értékelve a kapott számokat, az antropometriai vizsgálat eredményeit is felhasználva egy szakember megfelelő képet kaphat a gyermek fizikai adottságairól és az edzésterv megfelelően tudja személyre szabni. Elsődlegesen az alábbi adatokra célszerű építeni:

  • a biológiai kor,
  • a testzsírszázalék,
  • az izomszázalék,
  • a súlyfelesleg,
  • a bőrredők vastagsága

A hosszútávon is sikeres sport eredményekért ez a mutató hasznos, akkor ha a sportbeli teljesítményt a testi adottságoknak megfelelően értékelik, és annak tükrében történik a felkészítés

Természetesen a kontroll antorpometriai vizsgálatok, valamint terhelésélettani, spiroergometriás vizsgálat még többet segítenek a teljesítmény megfelelő felmérésében és a várt fejlődés kontrolljában.

A testalkat meghatározást a Conrad féle módszer még tovább egyszerűsítette. Mind a kivitelezést, mind az érthetőséget, ezáltal a gyakorlati használhatóságot azzal, hogy két fő jellemzőt határoz meg. Ezek néhány testméret vizsgálatával könnyen meghatározhatóak. Az egyik a kerekdedség, vagyis a testarány méreteit mutató metrikus index. A másik jellemző pedig a mozgató szervrendszer fejlettségi mutatója, ami a testméreteket jellemző plasztikus index.