Vannak velünk született, öröklött fizikai adottságaink, ugyanakkor a rendszeres sport jelentősen megváltoztathatja testünk működését, teljesítőképességét és részben a megjelenését is.
De hol húzódik a határ?
Mit lehet edzéssel jelentősen fejleszteni, és mi az, amit a legjobb edzésterv sem képes alapvetően átírni?
Ez sportágválasztáskor különösen fontos kérdés. Nem mindegy ugyanis, hogy egy gyermeknél olyan tulajdonság jelent nehézséget, amely edzéssel jól fejleszthető, vagy olyan testi adottság, amelyet lényegében nem lehet megváltoztatni. Mindez természetesen ránk, felnőttekre is igaz.
Az előbbit fejleszteni lehet. Az utóbbinál viszont érdemes azt is megvizsgálni, mely sportágakban jelenthet ugyanez az adottság inkább előnyt.
A jó sportágválasztás nem azt keresi, hogyan változtassuk meg a gyermeket a sportág kedvéért, hanem azt is, mely sportágak illeszkednek jobban ahhoz, amit nem tudunk – és nem is kell – megváltoztatni rajta.
Röviden: mit lehet, és mit nem lehet edzéssel megváltoztatni?
Edzéssel jelentősen fejleszthető az izomerő, az izomtömeg, az állóképesség, a koordináció, a technika, a gyorsaság és bizonyos határok között a mozgékonyság, valamint jelentősen befolyásolható a testösszetétel.
Ezzel szemben nem alakítható át tetszőlegesen a testmagasság, a csontok hossza, a végtagok és a törzs csontozati aránya, az ízületek anatómiai felépítése vagy az izmok eredési és tapadási helye.
A legtöbb sportteljesítményt befolyásoló tulajdonság azonban nem sorolható egyszerűen a „genetikai” vagy a „fejleszthető” kategóriába. Az erő, a gyorsaság, az állóképesség vagy az izomtömeg fejlődését egyszerre befolyásítják az öröklött adottságok, az életkor, a biológiai érettség, az edzés, a táplálkozás, a regeneráció és számos környezeti tényező.
| Tulajdonság | Edzéssel változtatható? | Mi befolyásolja, illetve mi szab határt? |
|---|---|---|
| Izomerő | Jelentősen | Idegrendszer, izomtömeg, genetikai adottságok, életkor |
| Izomtömeg | Jelentősen | Edzés, táplálkozás, életkor, hormonális és genetikai sajátosságok |
| Testzsír mennyisége | Jelentősen | Energiaegyensúly, életmód, hormonális és genetikai tényezők |
| Állóképesség | Jelentősen | Kiinduló állapot, edzés és egyéni válaszkészség |
| Gyorsaság | Fejleszthető | Idegrendszeri, izomszerkezeti és biomechanikai adottságok |
| Koordináció és technika | Nagymértékben | Gyakorlás, életkor, idegrendszeri sajátosságok |
| Mozgékonyság | Bizonyos határok között | Ízületi felépítés, izmok és kötőszövetek tulajdonságai |
| Csonttömeg, csontsűrűség | Kedvezően befolyásolható | Életkor, terhelés, hormonális állapot, táplálkozás |
| Testmagasság | Célzott edzéssel nem növelhető | Öröklött növekedési adottságok és környezeti feltételek |
| Kar- és lábhossz | Célzottan nem alakítható | Csontozati fejlődés, öröklött adottságok |
| Törzs–végtag arány | Célzottan nem alakítható | Növekedési és öröklött sajátosságok |
| Ízületek csontos formája | Nem | Anatómiai felépítés |
| Izomeredések és -tapadások helye | Nem | Anatómiai adottságok |
Mit jelent valójában a genetikai adottság?
A genetikai adottság nem előre megírt sporteredményt, hanem öröklött biológiai kiindulópontot jelent.
A gének többek között befolyásolhatják:
- a várható testmagasságot,
- a testarányokat,
- a csontozat hosszúsági és szélességi jellemzőit,
- az izomzat egyes tulajdonságait,
- az ízületek anatómiai sajátosságait,
- az aerob teljesítőképesség kiinduló szintjét,
- valamint azt is, hogy a szervezet milyen mértékben reagál bizonyos edzésterhelésekre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy létezne egyetlen „sportgén”, amely eldönti, kiből lesz jó úszó, futó, tornász vagy kézilabdázó.
A sportteljesítmény rendkívül összetett. Sok gén kisebb-nagyobb hatása találkozik az edzéssel, a környezettel, a táplálkozással, a regenerációval, a technikai és pszichés képességekkel, valamint magának a sportolónak a döntéseivel és munkájával.
A genetika tehát nem kész eredményt ad, hanem eltérő lehetőségeket és korlátokat teremt.
Megváltoztatható-e a testalkat edzéssel?
Részben igen – de nem mindegy, mit értünk testalkat alatt.
Az edzés jelentősen megváltoztathatja a testösszetételt és a test külső megjelenését. Növelhető az izomtömeg, csökkenthető a testzsír mennyisége, javulhat a testtartás, egyes izomcsoportok célzott fejlesztése pedig látványosan módosíthatja a test körvonalait.
Ettől azonban nem lesz hosszabb a combcsont, rövidebb a törzs vagy más anatómiai felépítésű a csípőízület.
Ezért három fogalmat érdemes elkülöníteni:
- Testösszetétel: a testtömeg becsült összetevőinek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát írja le.
- Testarányok: a különböző testrészek egymáshoz viszonyított méreteit fejezik ki.
- Testalkat: ezeknél tágabb fogalom, amely a test hosszúsági, szélességi, körfogati és összetételi jellemzőinek együttesét foglalja magában.
Az edzés tehát formálhatja a testet, de nem rajzolja újra annak teljes szerkezeti alaprajzát.
További magyarázat: Testalkatok, testalkattípusok
Magasabb lesz a gyermek az úszástól vagy a kosárlabdától?
Nem.
A sport nem képes a gyermeket az öröklött növekedési adottságain túl magasabbá tenni.
A végső testmagasságot genetikai és környezeti tényezők együttesen alakítják. A megfelelő táplálkozás, alvás, egészségi állapot és fizikai aktivitás hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermek növekedési lehetőségei megfelelően kibontakozzanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamely sportág „megnöveszti” a gyermeket.
Az úszás nem nyújtja meg a csontokat, és a kosárlabdától sem lesz valaki automatikusan magasabb.
A jelenség részben fordítva működik: a magasabb gyermekek nagyobb eséllyel lehetnek sikeresek és maradhatnak meg olyan sportágakban, amelyekben a nagy testmagasság előnyt jelent.
Ezért látunk sok magas kosárlabdázót és röplabdázót. Nem feltétlenül a sport tette őket magassá; a testmagasságuk segíthetett abban, hogy magas szintig jussanak az adott sportágban.
Megváltoztathatja-e a sport a kar, a láb és a törzs hosszát?
A sport nem képes célzottan megváltoztatni a végtagok és a törzs alapvető csontozati hosszarányait.
Gyermekkorban természetesen jelentősen változnak a testarányok. A végtagok és a törzs nem mindig azonos ütemben fejlődnek, ezért egy gyermek egy adott növekedési szakaszban nyúlánkabbnak, hosszabb lábúnak vagy éppen arányaiban zömökebbnek tűnhet.
Ezek azonban elsősorban a növekedés és a biológiai érés következményei.
Nincs olyan edzésprogram, amellyel célzottan hosszabb kart, rövidebb törzset vagy más comb–lábszár arányt lehetne kialakítani.
A testarányoknak ugyanakkor lehet sportági jelentőségük. Más biomechanikai feltételeket teremthet például:
- a hosszabb vagy rövidebb végtag,
- a magasabb vagy alacsonyabb súlypont,
- a hosszabb vagy rövidebb törzs,
- a váll és a medence eltérő szélessége,
- valamint az egyes testrészek egymáshoz viszonyított aránya.
Ezek egyike sem tesz valakit automatikusan tehetségessé vagy alkalmatlanná.
Befolyásolhatják viszont, hogy bizonyos mozgások végrehajtása mennyire gazdaságos, milyen biomechanikai előnyök vagy hátrányok jelentkezhetnek, és mely sportági mozgások illeszkedhetnek természetesebben a testfelépítéshez.
Fejleszthető-e az izomerő és az izomtömeg?
Igen. Mindkettő jelentősen fejleszthető, de nem mindenkinél azonos mértékben.
Az erő fejlődése ráadásul nem kizárólag az izmok méretének növekedéséből származik.
Fontos szerepe van annak is, hogy az idegrendszer mennyire hatékonyan képes az izmokat aktiválni és működésüket összehangolni. Különösen gyermekkorban és az edzés kezdeti szakaszában jelentős erőnövekedés következhet be látványos izomtömeg-növekedés nélkül is.
A fejlődést többek között befolyásolja:
- az edzés típusa, intenzitása és gyakorisága,
- a technikai végrehajtás,
- az életkor és a biológiai érettség,
- a táplálkozás,
- az alvás és a regeneráció,
- a kiinduló edzettségi állapot,
- valamint az egyéni genetikai válaszkészség.
Ezért két azonos korú gyermek vagy felnőtt ugyanarra az edzésprogramra sem feltétlenül azonos mértékű fejlődéssel reagál.
A megfelelően felügyelt és életkorhoz igazított erősítő edzés gyermek- és serdülőkorban is fejlesztheti az erőt és a fizikai teljesítőképességet. A szakirodalom nem támasztja alá azt a gyakori tévhitet, hogy a szakszerű erősítő edzés önmagában visszafogná a gyermek hosszanti növekedését.
Mennyire fejleszthető az állóképesség?
Az állóképesség rendszeres edzéssel nagymértékben fejleszthető, de ugyanarra az edzésre nem mindenki szervezete reagál egyformán.
A HERITAGE Family Study vizsgálataiban azonos, ellenőrzött állóképességi edzés mellett is jelentős egyéni különbségeket találtak a maximális oxigénfelvevő képesség változásában. A kutatások szerint az edzésre adott válaszban genetikai tényezőknek is szerepük van.
Ez nem azt jelenti, hogy akinek kedvezőtlenebb a kiinduló állóképessége vagy kisebb mértékben fejlődik, annak felesleges edzenie.
Az állóképességi edzés egészségügyi és teljesítménybeli előnyei akkor is jelentősek lehetnek, ha valakiből nem lesz élversenyző.
Egyénenként eltérhet:
- a kiinduló teljesítőképesség,
- az edzés hatására bekövetkező fejlődés mértéke,
- az optimális edzésinger,
- valamint a regenerációhoz szükséges idő.
Ezért ugyanaz az edzésterv sem feltétlenül eredményez ugyanolyan fejlődést mindenkinél.
Megváltoztatható-e az izomrostok összetétele?
Az edzés képes módosítani az izmok működési és anyagcsere-tulajdonságait, de az öröklött izomszerkezeti sajátosságokat nem lehet korlátlanul átformálni.
Az emberi vázizomban különböző összehúzódási és anyagcsere-tulajdonságú izomrostok találhatók. Leegyszerűsítve: egyesek inkább a tartós munkavégzéshez, mások a gyors és nagy erejű mozgásokhoz kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek.
A megfelelő edzés javíthatja többek között:
- az izmok energiatermelését,
- fáradással szembeni ellenállását,
- erőkifejtését,
- idegrendszeri aktiválását,
- valamint egyes rosttípusok működési jellemzőit.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy edzéssel minden emberből azonos képességű sprinter vagy hosszútávfutó alakítható.
Fontos: a hagyományos antropometriai mérés nem állapítja meg közvetlenül az izomrostok összetételét. Ehhez más, speciális vizsgálati módszerek szükségesek.
Fejleszthető-e a gyorsaság és a robbanékonyság?
Igen, de az elérhető szintet öröklött idegrendszeri, izomszerkezeti és biomechanikai tényezők is befolyásolják.
A gyorsasági teljesítmény nem egyetlen képesség.
Számít többek között:
- a reakcióidő,
- az idegrendszer és az izmok együttműködése,
- az erőkifejtés gyorsasága,
- a mozgástechnika,
- az ízületi mozgástartomány,
- a testtömeghez viszonyított erő,
- valamint az adott sportágra jellemző mozgások gyakorlása.
Gyermekkorban különösen fontosak a változatos, játékos gyorsasági és koordinációs ingerek.
A fejlesztés azonban nem tünteti el az emberek közötti veleszületett különbségeket.
Javítható-e a hajlékonyság és az ízületi mozgékonyság?
Az ízületi mozgástartomány rendszeres és szakszerű gyakorlással javítható, de az anatómiai felépítés egyéni határokat szab.
A mozgékonyságot nemcsak az izmok tulajdonságai befolyásolják. Számít az ízületi felszínek formája, a csontos felépítés, az ízületi tok, a szalagok és más kötőszövetek tulajdonsága is.
Ezért nem mindenkinél reális vagy kívánatos ugyanazt a mozgástartományt elérni.
A nagyobb hajlékonyság ráadásul önmagában nem feltétlenül előny. Egyes sportágakban kedvező lehet, megfelelő izomerő és ízületi kontroll nélkül azonban problémát is jelenthet.
A cél nem a lehető legnagyobb mozgástartomány, hanem a sportághoz szükséges mozgástartomány megfelelő kontrollal történő használata.
Változik-e a csontozat a sport hatására?
Igen, de itt is fontos megkülönböztetni a csont alkalmazkodását annak alapvető anatómiai arányaitól.
A fizikai terhelés kedvezően befolyásolhatja a csontok ásványianyag-tartalmát, csonttömegét és teherbírását, különösen növekedésben lévő gyermekeknél.
Az ugrással, futással, irányváltoztatással és más, csontokat terhelő mozgásokkal járó sportok kedvezően hathatnak a csont fejlődésére.
A sport azonban ettől nem teszi célzottan hosszabbá a felkarcsontot, rövidebbé a combcsontot, keskenyebbé a medencét vagy más formájúvá a csípőízületet.
Az egészséges fejlődéshez a megfelelő terhelés mellett elegendő energia- és tápanyagbevitel, valamint megfelelő regeneráció is szükséges. A túlzott edzésterhelés és a tartós energiahiány nem gyorsítja, hanem veszélyeztetheti az egészséges fejlődést.
Azért olyan a sportoló testalkata, mert azt a sportot űzi?
Részben igen – de csak részben.
Ez az egyik leggyakoribb félreértés a sportolók testalkatával kapcsolatban.
A rendszeres edzés sportágspecifikusan alakíthatja az izomzatot, a testösszetételt, a mozgáskoordinációt és a terheléshez való alkalmazkodást.
Ez az edzéshatás.
Közben azonban szelekció is történik.
Azok a sportolók, akiknek testarányai és más adottságai előnyt jelentenek egy adott sportágban, gyakrabban érhetnek el sikerélményt, nagyobb eséllyel maradhatnak meg a sportágban, és nagyobb valószínűséggel juthatnak el magasabb szintre.
Amikor tehát egy sportág élversenyzői között jellegzetes testalkatot látunk, két folyamat találkozik:
- A sport és az edzés alakítja a testet és annak működését.
- A sportág kiválogatja és nagyobb arányban megtartja azokat, akiknek bizonyos adottságai előnyösek benne.
Nem egyszerűen attól lesz valakinek „úszóalkata”, hogy úszni kezd.
Ahogy a kosárlabdázó sem feltétlenül azért magas, mert kosárlabdázik.
Ha valakinek kedvezőek az adottságai, biztosan sikeres lesz?
Nem. A kedvező fizikai adottság előny lehet, de önmagában nem teljesítménygarancia.
A sporteredményhez szükség van:
- megfelelő és következetes edzésmunkára,
- jó mozgástanulási képességre,
- sportági technikára és taktikára,
- motivációra és kitartásra,
- megfelelő terhelhetőségre,
- regenerációra,
- támogató családi és edzői környezetre,
- versenyhelyzetben használható pszichés készségekre,
- és sok év következetes munkájára.
Kedvező testalkattal is lehet valaki eredménytelen, ha nem szeret edzeni, nem sajátítja el megfelelően a technikát vagy nem megfelelő környezetben sportol.
Az antropometriai előny nem érem a nyakban.
Olyan adottság, amely megfelelő körülmények és munka mellett előnnyé, majd teljesítménnyé válhat.
Bárkiből bármi lehet, ha eleget edz?
Nem.
A kitartás és az edzés nem teszi korlátlanná az emberi alkalmazkodást.
De ennek az ellenkezője sem igaz: az öröklött adottságok alapján sem lehet előre, teljes bizonyossággal megmondani, hogy valaki meddig juthat.
Két szélsőséges állítás egyaránt félrevezető:
„Minden genetika, ezért nincs értelme próbálkozni.”
és
„Bárkiből bármi lehet, csak eléggé kell akarni.”
A valóság ennél összetettebb.
Minden ember fejleszthető, de nem mindenki azonos mértékben és nem minden tulajdonságban.
Azonos munkával sem mindenki ugyanonnan indul, ugyanazon az úton fejlődik és ugyanoda érkezik.
Sportágválasztásnál ezért nem az a legjobb kérdés, hogy:
„Alkalmas vagy alkalmatlan a gyermek erre a sportra?”
Sokkal hasznosabb azt vizsgálni:
- mely sportágak illeszkednek jobban a testi adottságaihoz,
- mely mozgásformák lehetnek számára természetesebbek,
- mely területeken lehet szükség több technikai vagy fizikai munkára,
- mely adottságai jelenthetnek sportági előnyt,
- és mely sportágakban lehet nagyobb esélye tartós sikerélményre.
Mit mutathat meg az antropometriai módszer?
A test aktuálisan mérhető külső jellemzőit, testarányait, testösszetételét és a növekedéssel összefüggő egyes sajátosságokat értékeli.
Az antropometriai mérés segítségével vizsgálhatók például:
- a hosszúsági és szélességi méretek,
- a test különböző arányai,
- a csontozati, izom- és zsírkomponens becsült mennyisége,
- az alkati jellemzők,
- gyermekeknél pedig a növekedés és a biológiai fejlettség bizonyos mutatói.
A vizsgálat, nem állapítja meg közvetlenül az izomrostok összetételét, és nem jósolja meg biztosan a gyermek későbbi sporteredményét.
Arra viszont használható, hogy megvizsgáljuk:
a jelenlegi testi adottságok mely sportágak követelményeihez illeszkedhetnek kedvezőbben, és hol jelentkezhetnek várható előnyök vagy korlátok.
Ez különösen hasznos lehet sportágválasztásnál, sportágváltásnál, versenysport iránti komolyabb elköteleződéskor vagy akkor, ha a gyermek sokat edz, mégsem érkezik meg a várt sikerélmény.
Az antropometriai vizsgálat részletei
Miért érdemes már gyermekkorban foglalkozni az adottságokkal?
Az adottságok megismerésének célja nem a gyermek beskatulyázása.
Éppen ellenkezőleg: az a cél, hogy több információnk legyen ahhoz, milyen sportági környezetben lehet nagyobb esélye sikerélményre és hosszú távú motivációra.
Gyermekkorban a sport egyik legfontosabb feladata a mozgás megszerettetése, a széles mozgáskultúra kialakítása és a testi-lelki fejlődés támogatása.
Az antropometriai eredmény ezért önmagában nem indokol túl korai, merev sportági specializációt.
Segíthet viszont abban, hogy:
- ne kizárólag divat, baráti kör vagy családi hagyomány alapján válasszunk sportágat,
- a gyermek több, testalkatilag is ígéretes sportágat kipróbálhasson,
- reálisabban értelmezzük a pillanatnyi teljesítményét,
- figyelembe vegyük a biológiai és a naptári életkor közötti különbséget,
- ne tévesszük össze a korai testi fejlettséget a végleges tehetséggel,
- és ne tekintsük feltétlenül ügyetlenségnek azt, ami részben egy átmeneti növekedési szakasz következménye.
A gyermek nem mérési eredmény.
A mérés információforrás ahhoz, hogy a gyermekkel együtt megalapozottabb döntéseket hozzunk.
Milyen sportot válasszunk a gyereknek?
Gyakori kérdések a genetikai adottságokról és az edzésről
Megváltoztathatja az edzés a genetikánkat?
Az edzés nem cseréli le az öröklött genetikai állományt. Befolyásolhatja azonban bizonyos gének működését, és ezen keresztül is szerepet játszhat abban, hogyan alkalmazkodik a szervezet a terheléshez.
Magasabb lesz a gyermek az úszástól vagy a kosárlabdától?
Nem. Ezek a sportágak nem hosszabbítják meg a csontokat az öröklött növekedési lehetőségeken túl. A magasabb gyermekek viszont előnyben lehetnek bizonyos sportágakban, ezért nagyobb arányban juthatnak el bennük magas szintre.
Visszafogja a növekedést a súlyzós edzés?
A megfelelően felügyelt, életkorhoz és fejlettséghez igazított erősítő edzésről nem igazolták, hogy önmagában gátolná a gyermek hosszanti növekedését. A rossz technika, a felügyelet hiánya és a nem megfelelő terhelés ugyanakkor növelheti a sérülés kockázatát.
Megváltoztatható edzéssel a gyermek testaránya?
A testösszetétel és az izomzat változhat, a gyermek testarányai pedig a természetes növekedés során is változnak. A végtagok és a törzs alapvető csontozati hosszarányai azonban célzott edzéssel nem alakíthatók át tetszőlegesen.
Megmondja az antropometria, hogy kiből lesz élsportoló?
Nem. Az antropometria a testi adottságokról és azok sportági illeszkedéséről ad információt. A későbbi eredményhez technika, motiváció, megfelelő edzés, pszichés készségek, egészség, környezet és sok más tényező is szükséges.
Kizárhat-e egy sportágat az antropometriai vizsgálat?
Hobbi- és szabadidős sportolásnál általában nem a kizárás a cél.
Versenysportban azonban az antropometriai vizsgálat jelezheti, ha bizonyos testi adottságok kevésbé kedvezően illeszkednek egy sportág követelményeihez.
Ez nem tilalom, hanem döntést segítő információ.
Mikor érdemes antropometriai vizsgálatot végezni?
A sportágválasztást segítő antropometriai vizsgálat különösen hasznos lehet iskoláskortól, több sportág közötti választásnál, sportágváltás előtt, a versenysport iránti komolyabb elköteleződéskor, illetve a növekedés és testi fejlődés követése céljából.
Összegzés
A sport és az edzés rengeteget változtathat rajtunk, de nem írja át a test teljes „alaprajzát„.
Fejleszthetjük az erőt, az izomzatot, az állóképességet, a gyorsaságot, a koordinációt és a technikát. Jelentősen befolyásolhatjuk a testösszetételt, és bizonyos határok között a mozgékonyságot is.
Nem alakíthatjuk át tetszőlegesen a testmagasságot, a csontok hosszát, a csontozati testarányokat, az ízületek anatómiai szerkezetét és számos más velünk született testi adottságot.
A genetika nem végleges ítélet, az edzés pedig nem varázspálca.
A cél az, hogy felismerjük, mi fejleszthető jól, mi változtatható csak bizonyos határok között, és melyek azok az adottságok, amelyeket érdemes inkább figyelembe venni, mint megpróbálni megváltoztatni.
A sportágválasztásban éppen ez az egyik legfontosabb szemléletváltás:
ne csak azt kérdezzük, hogyan alakíthatjuk a gyermeket a választott sportághoz, hanem azt is, mely sportágak illeszkednek természetesebben a gyermek adottságaihoz.
Az antropometria ebben segíthet. Nem dönti el a gyermek helyett, mit sportoljon, és nem ígér biztos jövőbeli eredményt.
Információt ad ahhoz, hogy megalapozottabban válasszunk.
Időpontkérés antropometriai vizsgálatra
Szakmai tartalom: SportEgészég Kft. antropometriai mérésen alapuló sportágválasztási tanácsadás, több évtizedes mérési tapasztalattal.
Felhasznált szakirodalom
- Bouchard C. és mtsai: Familial aggregation of VO₂max response to exercise training. Journal of Applied Physiology, 1999. PubMed
- Sarzynski MA és mtsai: The HERITAGE Family Study: A Review of the Effects of Exercise Training on Cardiometabolic Health, with Insights into Molecular Transducers. Medicine & Science in Sports & Exercise, 2022. PubMed
- Silventoinen K. és mtsai: Heritability of adult body height: a comparative study of twin cohorts in eight countries. Twin Research, 2003. PubMed
- Jelenkovic A. és mtsai: Genetic and environmental influences on height from infancy to early adulthood. Scientific Reports, 2016. Tanulmány
- Lesinski M. és mtsai: Effects of Resistance Training on Physical Fitness in Healthy Children and Adolescents: An Umbrella Review. Sports Medicine, 2020. PubMed
- Falk B., Eliakim A.: Resistance training, skeletal muscle and growth. Pediatric Endocrinology Reviews, 2003. PubMed
- Malina RM: Weight training in youth—growth, maturation, and safety. Clinical Journal of Sport Medicine, 2006. PubMed
- Specker B. és mtsai: Does Exercise Influence Pediatric Bone? A Systematic Review. Clinical Orthopaedics and Related Research, 2015. PubMed
