Természetesen a sportantropometriai-, az ér-, a nyugalmi-, a terhelés-élettani vizsgálatokat , és a talpvizsgálatot is igénybe vehetik a felnőttek, épp úgy, mint a gyermekek. Az elérendő cél lehet más a felnőtt esetén, de ettől még a vizsgálatok értelme, hasznossága ugyanúgy fennáll.

A sportantropometriai vizsgálat felnőttek esetében is számos információval segíti a megfelelő mozgás kiválasztását. A mérés hasonlóan zajlik, mint gyermekek esetében, ugyanazokat az adatokat vesszük fel a testről, vagyis a vállszélességtől a bicepsz méreten keresztül a bőrredőkig.

A várható testmagasság, és a biológiai kor kivételével ugyanazok az eredmények kerülnek meghatározásra, úgy mint a testalkat és testösszetétel vagy az erősíthetőség és a súlyfelesleg. Mivel a mozgás elkezdése bármely életkorban megtehető, így a testalkat meghatározásnak ugyanúgy szerepe van a legalkalmasabb sportág kiválasztásában a felnőtteknél is, akárcsak a gyerekeknél.

Természetesen egy szabadidő sport esetében nem feltétlenül ezek alapján kell dönteni, de sokan kezdenek el felnőtt korban úgy sportolni, hogy egy-egy versenyen is szeretnék megmérettetni magukat. A jó eredmények eléréséhez pedig a felnőttek esetében is hasznos lehet a testarányok, izom és zsírszázalék ismerete vagy az erősíthetőség mértéke.

A sportolás mellett az antropometria hatékonyan segítheti a testépítés vagy a megfelelő izomépítés követését is, hiszen az izomzat mérése precíz, pontosan meghatározott módon történik, így a vizsgálat ismétlésével a fejlődés jól nyomon követhető.

Ugyanígy a felnőtteknél nagyon gyakori súlyfelesleg esetében is segít a testsúlycsökkentés hatékonyságának követésében. Az antropometriai mérés segítségével egy fogyókúra során a testsúly mellett az izomépítés mértéke, valamint a bőrredők alatti zsír mennyisége is jól követhető. Ezáltal a fogyókúra eredményessége könnyen ellenőrizhető.

Gyakran előfordul, hogy a testsúly már megfelel egy egészséges BMI értéknek (body mass index = testtömeg index), azonban a hason vagy valamelyik másik testtájon még ott maradnak a felesleges zsírtömegek. Ezek a területek is az antropometriai mérés részét képezik, ezért felnőttek esetében is hatékonyabbá tehetik a testsúlyrendezés ellenőrzését.

Bár ritkábban, de nemcsak a súlyfelesleg, hanem az alacsony testsúly, soványság is felmerülhet problémaként a felnőtteknél. Ebben az esetben is szolgál hasznos információval az antropometriai vizsgálat. Ilyenkor az alacsony zsírszázalék a fő probléma. A testsúlyukat pedig inkább izomfejlesztéssel szeretnék az emberek növelni, pedig fontos az egészséges mértékű zsírszövet mennyisége is.

Az izom és zsír arány megfelelő mértékű növelésének, illetve az arányos és egészséges testsúlygyarapodás követéséhez is kiválóan alkalmas ez a vizsgálati módszer.

Az ér és nyugalmi vizsgálatok a felnőttek esetében a korral előforduló, illetve a családokban halmozódó betegségek megelőzéséhez járulnak hozzá, azzal, hogy időben feltárásra kerülnek az eltérések, amik betegségeket jeleznek. Ezek a vizsgálatok non-invazív vizsgálatok vagyis semmilyen káros behatással nem járnak a vizsgált személy számára.

Az arteriográfos érvizsgálat az a magas vérnyomás kiszűrése mellett alkalmas az érfal rugalmasságának mérésére, aminek segítségével akár a gyógyszerelés, akár az érfal „biológiai kora” és ezzel a keringési betegség kockázata meghatározható. Így a sportolás felnőttkori elkezdésekor segítenek a terhelhetőség meghatározásában. A spirométeres légzésfunkciós vizsgálat a tüdő vitálkapacitását határozza meg, ami a tüdőről ad egy képet, így segíthet abban, hogy szükséges-e a tüdőkapacitás fejlesztése a sportolás hatékonyságának növeléséhez.

Ezek mellett ez a vizsgálat alkalmas két súlyos betegség kiszűrésére, mint az asztma és a COPD (chronic obstructive disease = krónikus obstruktív – légúti szűkülettel járó tüdőbetegség). A légzésfunkciós vizsgálat segít a dohányzás okozta tüdőkárosodás mértékének meghatározására is, illetve alkalmas a dohányzásról való leszokás esetében a javulás mértékének követésére is.

A terhelés-élettani vizsgálat pedig összetetten és mozgás közben vizsgálja a keringés és a légzés működését, ezzel segítve az általános fittségi állapot meghatározását, versenyre való felkészülést vagy terhelésre jelentkező panaszok, betegségek kiszűrését. Aki pedig 45 éves kor felett kezd el mozogni, annak a mozgás megkezdése előtt feltétlenül ajánlott egy terhelésélettani vizsgálat.

A mozgást soha nem késő elkezdeni, de felnőttkorban még fontosabb, hogy milyen sportot kezd el valaki, hogy az egészségét valóban védje és ne okozzon bajt, problémát. A mozgás ma már bizonyítottan számos betegség esetében is segíti az állapot javulását.